hun/ eng
keresés
kosaram
VICTOR AVIAT 1 - credit HARALD HOFFMANN_Season2223.jpg 22_06_11+12_Pilz János 2.jpg

Program

Joseph Haydnbio:
1. (D-dúr) szimfónia, Hob. I:1

Wolfgang Amadeus Mozartbio:
10. (G-dúr) szimfónia, K. 74
C-dúr oboaverseny, K. 314

SZÜNET

Felix Mendelssohn-Bartholdybio:
1. (C-dúr) vonósszimfónia

Richard Straussbio – Kostyál Péter:
Rózsalovag-szvit vonószenekarra

Közreműködők

Koncertmester

Szólista

További információ

Bérletek

  • FRICSAY BÉRLET

Az esemény körülbelül 2,5 óra hosszúságú.

Az eseményről

A huszonöt éves Haydn legelső szimfóniája, a tizennégy éves Mozart egyik szimfóniazsengéje és a tizenkét éves Mendelssohn első vonósszimfóniája is hallható a BFZ Concertino sorozatának júniusi hangversenyén, bizonyítva, hogy a klasszikus zene igenis lehet fiatalos. Megszólal Mozart fuvolán ismertebb, de eredetileg oboára és zenekarra született versenyműve is a Fesztiválzenekar első oboistája, Victor Aviat szólójával, aki karmesterként is többször dolgozott már a BFZ-vel. „Nagyon érzékeny zenész, akit érdekelnek a részletek” – mondta róla Fischer Iván. A koncertet jól ismert dallamok eddig ismeretlen sorozata zárja: Richard Strauss A rózsalovag című operájának népszerű keringőmelódiái a zenekar hegedűművésze, Kostyál Péter újragondolásában kerülnek színpadra.

Bár nem Haydn írta a zenetörténet első szimfóniáit, egyedi megoldásai, összetéveszthetetlen stílusa, korszakalkotó újításai révén kiérdemelte „a szimfónia atyja” címet. 1757 körül született műve sok szempontból barokk hagyományokat követ – Bach még csak hét éve halt meg ekkor, Händel pedig még élt –; a nyitótétel olaszos energiái, a lassú tétel bája és harmóniai meglepetései, valamint a finálé fricskái azonban már egy új korszak első fecskéi.

Ugyancsak tetten érhető az olasz hatás a gyermek Mozart Itáliában született szimfóniájában. A mű talán a Mitridate, Pontus királya című opera nyitányának készült. A figyelemfelkeltő akkordokkal induló, drámát sejtető első tétel a Bevezető címet viseli. Ehhez csatlakozik szünet nélkül a trillázó madárhangokban és patakzenében gazdag, pasztorális lassú tétel, végül rövid rondó zárja a művet.

A híres oboavirtuóz, Giuseppe Ferlendis 1777 áprilisában csatlakozott a salzburgi érsek zenekarához, így szűk fél évig együtt szolgált Mozarttal. Hamar összebarátkoztak, és a jó viszonyból oboaverseny született. Az áttetsző, könnyed hangszerelésű mű megcsillogtatja az oboa játékos és éneklő oldalát is. A Papagenót előlegező első tételt és a folyékony, kromatikus áriát haydni kacagó finálé követi.

Tizenkettő–tizennégy éves korában írt tizenkét vonósszimfóniájában Mendelssohn a korai klasszikus elődök mintáját követte. Gyakorlatok, próbálkozások ezek, mégis kifinomult művek, olykor egyedi hangulattal. A vonóskarra írt sorozat első darabjában a saroktételek fényes C-dúrja között lágy a-moll lassú tétel bújik meg.

Richard Strauss több szvitet is írt A rózsalovag 1911-ben bemutatott dallamaiból, ám még így is jócskán akad olyan jól sikerült melódia az operában, amelyik egyik szimfonikus koncertdarabban sem kapott helyet. Kostyál Péter válogatása a népszerű idézetek közé beemeli ezeket a részeket is. Vonószenekarra készült hangszerelése izgalmas hangszínekkel váltja ki a fúvósszólamokat, újszerű, mégis megőriz mindent, amit a zeneszerző megálmodott.

Érdekességek Haydn 1. szimfóniája valószínűleg 1757-ben, Mozart 10. szimfóniája 1770-ben, C-dúr oboaversenye 1777-ben született, Mendelssohn vonósszimfóniáját 1821 és 1823 között komponálta, Strauss operáját, amelyből a szvit készült, 1911. január 26-án Drezdában mutatták be (karmester: Ernst von Schuch); a Fesztiválzenekar az oboaversenyt legutóbb 2019. január 29-én (szólista: Philippe Tondre, koncertmester: Pilz János), a vonósszimfóniát 1997. november 15-én (karmester: Saulius Sondeckis), a Rózsalovag-szvitet 2014. március 15-én Győrben (karmester: Dmitrij Kitajenko) játszotta, a többi művet első alkalommal tűzi műsorára.

Mi történt a művek keletkezése idején? Hadik András 1757-ben példátlan huszárcsínyt hajtott végre: a hétéves háború során több ezer huszárral titokban mélyen az ellenséges vonalak mögé került, és megsarcolta Berlint / Edmund Burke angol-ír filozófus 1757-ben publikálta Filozófiai vizsgálódás a fenségesről és a szépről alkotott eszméink eredetéről című művét / Carl Philipp Emanuel Bach 1770-ben komponálta H. 224-es d-moll fantáziáját / 1777-ben megkezdte működését a Nagyszombatból a budai királyi palotába áthelyezett tudományegyetem az új tanulmányi rendszer, a Ratio Educationis alapján / 1777. április 1-jén Lipcsében bemutatták Friedrich Maximilian Klinger német író, drámaíró Vihar és előretörés című drámáját, erről nevezték el később a Sturm und Drang mozgalmat a német irodalomban / Ludwig van Beethoven 1821-ben szerezte Op. 110-es Asz-dúr zongoraszonátáját / 1821-ben napvilágot látott Georg Wilhelm Friedrich Hegel német filozófus A jogfilozófia alapvonalai című műve / 1911-ben megjelent Saint-John Perse Nobel-díjas francia költő első verseskötete, az Éloges (Magasztalások) / Piet Mondrian holland festő 1911-ben megfestette Szürke fa című képét

Teljes leírás