Sajnálattal értesítjük Önt, hogy május 15-16-17-i koncertjeink szólistája, Danyiil Trifonov lemondta budapesti fellépését. Azért, hogy Ön így is a BFZ-től elvárt színvonalú élményben részesülhessen, a műsort is meg kellett változtassuk: a koncert első részében Diana Tishchenko ukrán hegedűművésznővel közösen Joseph Haydn C-dúr hegedűversenyét adjuk elő.

Diana Tishchenko ukrán hegedűművészről. Szükség is lesz ezekre a tulajdonságokra, hiszen Haydn maga a spontaneitás és kifinomultság: művei – akárcsak a most megszólaló hegedűverseny – gyakran támaszkodnak barokk mintákra vagy épp követik a műfaj klasszikus szabályrendszerét, a számos, néha alig észrevehető fricska és zenei meglepetés miatt azonban egy jó és egyedi előadásban felejthetetlen élménnyé válnak. Apró részletek után grandiózus formák, barokk letisztultság után hatalmas zenekari hangzások: a hangverseny második felében Mahler Budapesten bemutatott terjedelmes érzelempalettája, az 1. szimfónia szólal meg.

Az Esterházy-udvar szolgálatában Haydn zeneszerzői figyelme elsősorban a zenekari művekre irányult. Az együttes kiváló koncertmestere, Luigi Tomasini több ízben is megihlette Haydnt, így kerülhetett rá az 1760-as évek közepén első hegedűversenyének címlapjára, hogy „fatto per il Luigi”. A fényes C-dúrban megszólaló elegáns, pompás nyitótétel a 17. századi francia nyitányok világát idézi, de a szólóhegedű virtuóz szólama inkább az olasz concertókra emlékeztet. Széles dallambeli ugrások és hosszú harmóniai menetek teszik izgalmassá a zenét. A koncerteken gyakran önállóan is hallható lassú tétel három szakaszból áll. A két szélső a szólista egyszerű, felfelé mozgó motívumából épül fel, középen pedig elmélkedő, lírai éneket hallunk. A páratlan lüktetésű, élénk finálé igen nagy kihívást jelenthetett a kor hegedűseinek, és még ma is izgalmas feladat a szólistának. A vonóshangszínek színes palettáját felvonultató tétel egyfajta átmenet a barokk ritornell-forma és a klasszikus rondó között.

A szimfóniaírás Beethoven után soha többé nem volt már olyan rutinszerű, mint azelőtt. A szerzők nehezebben szánták rá magukat, hogy a műfajban alkossanak, és ha nekifogtak is, rengeteg vázlat, több változat és a levelekből kiolvasható folyamatos vívódás lett az eredmény. Meg persze remekművek. Mahler 1887 legvégén kezdett el dolgozni első szimfóniáján, amelyet kezdetben programmal ellátott, öttételes szimfonikus költeménynek szánt. „A szimfóniának olyannak kell lennie, mint a világ. Magába kell foglalnia mindent” – írta Sibeliusnak. Ez a mentalitás tükröződik a tételeken átívelő, egymással rokonítható motívumokban, az önidézetekben, a stiláris kirándulásokban és a változatos hangszerelésben is. A mű meglepően hosszú lassú bevezetéssel indul. A témafoszlányokból fokozatosan jutunk el a darab főmotívumához. A Mahler által végül törölt és azóta önálló koncertdarabként élő Blumine helyett a második tétel helyére energikus scherzo ugrott, amelyet különleges lassú tétel követ: nagybőgőn megszólaló gyermekdal, klezmer- és katonazene. A darabot eleinte tragikus hangú, végül diadalmat hozó szenvedélyes finálé zárja.

Érdekességek Haydnnek mindössze három hegedűversenye maradt fent, a C-dúr közülük az első. Mahler szimfóniáját 1889. december 20-án Budapesten (a szerző vezényletével) mutatták be; a Fesztiválzenekar legutóbb 2011. szeptember 19-én Milánóban játszotta Fischer Iván vezényelt.

Mi történt a művek keletkezése idején? 1765-ben Det Musicalske Selskab néven megalakul a norvég Bergeni Filharmonikus Zenekar / 1765-ben hivatalosan megnyílik Firenzében az Uffizi a nagyközönség előtt mint művészeti galéria / 1765-ben Denis Diderot befejezi a felvilágosodás egyik alapvető alkotását, az Enciklopédia, vagy a tudományok, művészetek és mesterségek rendszeres szótára című nagyszabású sorozatot / 1889-ben megjelent Jerome K. Jerome angol író Három ember egy csónakban című regénye / 1889. február 17-én Párizsban bemutatták César Franck francia zeneszerző d-moll szimfóniáját / Vincent van Gogh holland festő 1889-ben megfestette Csillagos éjszaka című képét / Párizsban 1889. május 15-én megnyitották a nagyközönség előtt a világkiállításra épített, 300 méter magas Eiffel-tornyot