Amerikából jöttem – állhatna címként a program felett, hiszen a koncert főszereplői az amerikai zeneszerzés három ikonikus alakja, egy kaliforniai születésű karmester és egy amerikai-kanadai hegedűművész. A koncert az „afroamerikai szerzők doyenje”, a szimfonikus dzsessz egyik legnagyobbja, William Grant Still művével indul, majd a Steve Reich utáni éra egyik legkiemelkedőbb komponistája, John Adams hegedűversenyével folytatódik. Utóbbihoz aligha találhatnánk autentikusabb előadókat, mint a szerzővel személyesen is dolgozó Leila Josefowicz és az a David Robertson, aki a St. Louis-i Szimfonikus Zenekar zeneigazgatójaként három lemezt is készített Adams műveiből. A „végtelen dallamot” alkalmazó versenyművet követően a koncertet a zenei idézetek királya, Charles Ives szimfóniája zárja a zenetörténet legbizarrabb záróakkordjával.

Habár a 20. század első évtizedeinek a dzsesszt a szimfonikus zenével összeházasító amerikai műveire gondolva elsőként Gershwin neve jut eszünkbe, több olyan szerző is élt akkoriban, aki fontos mérföldkövet jelentett a témában. William Grant Still sikeresen ötvözte az európai műzenét az afrikai gyökerű műfajokkal, és kisebbségiként is kivívta a szakma megbecsülését. Több olyan művet szerzett, amelyet az afroamerikaiak és a társadalom viszonya ihletett. Darker America című szimfonikus költeményében a vonósokon bevezetett hullámzó téma saját népének útját jeleníti meg, amihez a „bánat” (angolkürt) és a „remény” (rézfúvósok) témái csatlakoznak.

„Aki barátkozni szeretne a kortárs zenével, ezt hallgassa!” – írta Csengery Kristóf John Adams 1993-ban született hegedűversenyéről. A szerzőnek több akadályt is le kellett küzdenie a komponálás előtt. Kellő hangszerismeret híján egyrészt szüksége volt hegedűs segítségre, amit a premieren is szólózó Jorja Fleezanistól meg is kapott. Másrészt úgy érezte, egy versenyműhöz dallamra van szükség, ő viszont évek óta melódiákat nélkülöző zenét írt. Ezen is felülemelkedve végül elkészült a „hiperdallamos” Hegedűverseny. Az első tétel álomszerű rapszódiája után a hegedű testetlen szellemként lebeg a zenekari szövet körül, végül virtuóz, már-már motorikus finálé zárja a művet.

Ives az utolsó hangig európai első és a minden ízében amerikai harmadik között a századfordulón írta meg 2. szimfóniáját, amely stílusát tekintve épp félúton jár a két kontinens között. A fél évszázaddal későbbi premier óriási siker volt, a koncertet rádión hallgató szerző azonban csak némán köpött egyet az ováció kitörésekor. Ilyen volt: köpött a sikerre. Az öttételes műben Ives a gyermekkorából ismert egyszerű amerikai dalok, indulók és himnuszok részleteit, valamint az európai zenekultúra legnagyobb mestereinek (Bach, Beethoven, Brahms, Wagner stb.) dallamait idézi úgy, hogy mindig eredeti zenét alkot belőlük. A jólesően dallamos darab váratlan és durva disszonanciával ér véget.

Érdekességek Still művét 1926. november 22-én New Yorkban (karmester: Eugene Goossens), Adams Hegedűversenyét 1994. január 19-én Saint Paulban (szólista: Jorja Fleezanis, karmester: Edo de Waart), Ives szimfóniáját – amelyet 1897 és 1902 között írt – 1951. február 22-én New Yorkban (karmester: Leonard Bernstein) mutatták be; a darabokat először játssza a Fesztiválzenekar

Mi történt a művek keletkezése idején? 1926-ban megjelent Iszaak Babel orosz író Lovashadsereg című elbeszéléskötete / 1926. november 27-én Kölnben bemutatták Bartók Béla A csodálatos mandarin című daljátékát, amely a kitört botrány hatására az első előadás után lekerült a műsorról / 1926-ban megjelent Max Scheler német filozófus A tudásformák és a társadalom című műve / Tízéves restaurálás után 1994-ben átadták a közönségnek Michelangelo Az utolsó ítélet című freskóját a Sixtus-kápolnában / 1994-ben népszavazás erősítette meg Ausztria csatlakozását az Európai Unióhoz / 1994-ben megjelent John Updike amerikai író Brazília című regénye / 1902. június 9-én Krefeldben, a szerző vezényletével bemutatták Gustav Mahler 3. szimfóniáját / 1902-ben megjelent Hugo von Hofmannstahl esszéje, a Lord Chandos levele, amelyben elutasította az élettől elidegenedett szépség eszményét / Frank W. Benson amerikai festő 1902-ben megfestette Eleanor, amint egy kagylót tart című képét

A BKK megközelíthetősége A Budapest Kongresszusi Központban (BKK) rendezett koncertjeink kapcsán szeretnénk felhívni a figyelmüket a helyszín megközelítésének lehetőségeiről. Elsősorban azt ajánljuk, hogy a BKK-t tömegközlekedéssel közelítsék meg, erre az alábbi lehetőségeik vannak:

• 61-es vagy 17-es villamossal a Csörsz utca vagy BAH csomópont megállóig
• 8E, 108E, 110, 112 jelzésű buszokkal a BAH csomópont megállóig
• 212-es busz a BAH csomópont megállóig
• 139, 140, 140A, 142 jelzésű a BAH csomópont megállóig

Amennyiben mégis autóval terveznek jönni, kérjük számítsanak rá, hogy a be- és kiállásnál torlódás várható, illetve az utólagos fizetés során lehetséges, hogy várakozniuk szükséges. Hogy ennek esélyét minél inkább csökkentsük, az alábbiakban összefoglaltuk a közeli parkolási lehetőségeket:

• MOM Sport Jagelló úti, a Gesztenyés-kerthez közelebbi parkolója. Fizetés: minden megkezdett óra után 400 Ft, a parkolóban található automatánál. Itt elvesztett jegy opciót is lehet nyomni, amivel ki lehet fizetni a jegyet, akár a szünetben is, így a koncert végén gyorsabban ki tudnak hajtani.
• Budapest Kongresszusi Központ Jagelló úti, az Alkotás utcához közelebbi parkolója. Fizetés: 400 Ft/óra, a parkolóban kihelyezett automatánál készpénzzel és kártyával, a Novotel Budapest City recepcióján készpénzzel és kártyával, illetve mobilapplikációval, amelyre a bejárati sorompón elhelyezett matrica is felhívja a figyelmet. Amennyiben a Novotelben való fizetést választják, a szálloda alsó bejárata a parkolóból, a Gesztenyés Parkon keresztül közvetlenül is megközelíthető.
• A fentieken felül a MOM Park Bevásárlóközpont (Csörsz utca és Alkotás út felől) és a Larus Étterem és Rendezvényközpont (Jagelló út felől) mélygarázsaiban is tudnak parkolni.

Bízunk benne, hogy a fenti információk segítségével egyszerűbben tudják megközelíteni a Budapest Kongresszusi Központban tartott hangversenyeinket!