Program
Joseph Haydnbio:
88. (G-dúr) szimfónia, Hob. I:88
Georg Friedrich Händelbio:
„Invida sorte avara misero in questo dì” (ária az Ariodante című operából, HWV 33)
„Scherza in mar la navicella” (ária a Lotario című operából, HWV 26)
„Lascia Amor e segui Marte” (ária az Orlando című operából, HWV 31)
„Tu del Ciel ministro eletto” (ária Az idő és az igazság diadala című oratóriumból, HWV 46a)
Wolfgang Amadeus Mozartbio:
41. C-dúr („Jupiter”) szimfónia, K. 551
Közreműködők
Vezényel
Közreműködik
- Baráth Emőke (szoprán)
- Núria Rial (szoprán)
- Peter Harvey (bariton)
- Antonio Abete (basszus)
További információ
Az esemény körülbelül 2,5 óra hosszúságú.
Az eseményről
A Vincenzai Operafesztivált megálmodó Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar ezúttal is izgalmas, operaénekesekkel színesített, a szimfonikus és az operakoncert határán mozgó hangversennyel készül az olasz közönségnek: A műsor Haydn madárcsiripeléseitől Händel operáin át Mozart utolsó szimfóniájáig ível.
A hangverseny elején megszólaló Haydn-szimfónia, mint a szerző valamennyi alkotása ebben a műfajban, szorosan kötődik a klasszikus hagyományokhoz. Joseph Haydn azonban mindig belecsempész zenéjébe valami tréfát, rendhagyó megoldást, feltűnő effektet. Ilyenek a 88. (G-dúr) szimfónia lassú bevezetésében megjelenő szaggatott hangok, a lassútétel variációi, a rusztikus tánctétel dudaimitációja vagy az óraműszerűen zakatoló finálé madárhangjai és tűzijáték-robbanásai.
A két szimfónia között Händel-áriák hangoznak el a világ minden tájáról érkező barokk-specialista énekesek közreműködésével. Az angol, magyar, olasz és spanyol művészek mind a BFZ vadonatúj Orfeo-produkciójának szólistái.
Händel több mint 40 operát komponált, és amikor oratóriumot írt, bújtatva akkor is ennek a műfajnak hódolt. Az elhangzó részletek átláthatatlan szerelmi történetekhez kötődnek. Az Ariodante című operában a skót király lánya, a címszereplő szerelmi bánatból elkövetett öngyilkossága miatt kesereg. A Lotarióban a szerelem már a népek közti háború kirobbanásának vagy a béke fenntartásának kulcsa. Hasonló okokból a következő operában Zoroastro, a varázsló óva inti a szerelemtől Orlandót, az ünnepelt lovagot, aki persze nem tudja kordában tartani gyöngéd érzéseit, beindítva ezzel a mű cselekményét. A Händel-blokkot egy allegorikus alakok által tolmácsolt tanmese részlete zárja.
Mozart utolsó szimfóniájáról nem tudjuk, hogy milyen alkalomból született, hogy előadták-e a szerző életében, és hogy pontosan ki és mikor aggatta rá a „Jupiter” jelzőt. Az viszont biztos, hogy a becenév találó, hiszen a műből árad a királyi méltóság. Fényes C-dúr hangneme és mesteri felépítése ugyancsak jupiteri. Az operaszerű nyitótételen kívül külön figyelmet érdemel a finálé, amelyben a szerző a barokk fúga komplex formájában bontja ki alaptémáját.