Liszt Ferenc fausti alkatú, vívódó zeneszerző volt, mélyen jellemző, hogy életének egyik fő műve a Faust-szimfónia – de a fausti gondolkodásmód más alkotásaiban is jelen van, például a h-moll szonátában. Így nem csoda, hogy az 1. Mefisztó-keringő is szerepel a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös Liszt–Berlioz maratonjának programján. A koncert hosszabb műsorszáma, az Esz-dúr zongoraverseny sem kevésbé emblematikus, hiszen e forradalmian újszerű darabjában Liszt megreformálta a versenymű műfaját.

Lisztet élénken foglalkoztatta a mefisztói jellem kifejezése, ezt mutatja, hogy négy Mefisztó-keringőt is írt, melyek közül az elsőnek zenekari és négykezes változata is ismert. Mind a zongoraverziók, mind a zenekari mű az 1850-es és ’60-as évek fordulójáról származik. A tétel címe: Der Tanz in der Dorfschenke (Tánc a falusi fogadóban). Liszt ösztönzője nem Goethe, hanem Nikolaus Lenau műve volt – ezt jelzi az alcím is: Jelenet Lenau Faustjából. A rendkívül virtuóz darab kezdete az üres harmóniákkal feltűnően modern: néhány ütemen át akár azt is hihetnénk, 20. századi zenét hallunk.

A Berlioznak ajánlott Esz-dúr zongoraverseny negyedszázadon át érlelődött az 1830 körüli első vázlatoktól az 1855-ös bemutatóig. A boszorkányos virtuozitást követelő mű izgalmas újítása egyfelől a négytételesség és a tételek szünet nélkül egybekapcsolt folyamata, másfelől az egyetlen téma alakváltásaira épülő kompozíciós gondolkodásmód.

A két mű előadója, a nemzetközi sikereket arató Fejérvári Zoltán a fiatal magyar zongoraművész-generáció egyik legfényesebb csillaga, a nagy múltú MÁV Szimfonikusok az együttest a 2019/2020-as évad óta irányító, izraeli származású Daniel Boico vezényletével muzsikál.

A Liszt–Berlioz-maraton a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa Budapest közös rendezvénye.