hun/ eng
keresés
kosaram
Európai Hidak: Liszt 21_09_18-19_IMG_5923-1400x934@Lin Gothoni.jpg

Program

Liszt Ferenc:
Két epizód Lenau Faustjából – Mefisztó-keringő, S. 110
1. (Esz-dúr) zongoraverseny, S. 124

SZÜNET

Faust-szimfónia, S. 108

Közreműködők

Vezényel

Közreműködik

További információ

Bérletek

  • IVÁN MESÉL BÉRLET
  • FRICSAY BÉRLET

Az esemény körülbelül 2,5 óra hosszúságú.

Az eseményről

Melyik szerzőre illene jobban az Európai Hidak név, ha nem az Európa-szerte elismert, nemzetközi barátságokat ápoló, világjáró Liszt Ferencre? Zenéjével és tetteivel ő maga az összeköttetés kultúrák és műfajok között. Az est „otthona” Weimar: a város, ahol a zongoravirtuóz Liszt letelepszik, hogy tovább csiszolja komponista tudását. A hely, ahol a szerző legjelentősebb zenekari művei születnek. Ám Liszt mellett két további főhőse is van a programnak: Faust és Berlioz. Liszt Berliozon keresztül ismerte meg Faust történetét, amely egész további életében foglalkoztatta. A Liszt által szervezett Berlioz-hetek egyikén a francia komponista vezényelte barátja zongoraversenyét, sőt később Liszt Berlioznak ajánlotta a Faust-szimfóniát.

A démoni zongorázása miatt „abbénak öltözött Mefisztóként” is emlegetett Liszt rajongott a Faust-történetért, de nem szerette Goethét. Egyetlen kivételtől eltekintve mindig az osztrák Nikolaus Lenau változatából merített inspirációt. Különösen foglalkoztatta őt Mefisztó alakja, akinek több keringőt is szentelt. Az első egy kétrészes kompozíció második tagjaként született, ma mégis inkább önálló koncertdarabként ismert. Tánc a falusi kocsmában – szól az alternatív cím, hiszen hegedűjátékával Mefisztó megvadítja a kocsma népét, és hozzásegíti Faustot egy hódításhoz. A variációs tánc addig hevül, mígnem a hagyományos páratlan lüktetés páros dobogásba csap át.

Bár virtuózként 1847-ben visszavonult, és weimari udvari karmesterként zeneszerzői figyelmét az addig elhanyagolt szimfonikus műfajok felé fordította, Liszt zongoristaként sem tűnt el teljesen. 1855-ös bemutatóján ő játszotta az Esz-dúr zongoraverseny szólóját. A negyedszázadig csiszolgatott mű az ún. tématranszformáció egyik első jelentős példája: a bemutatott témák módosult alakban vissza-visszatérnek a későbbi tételek folyamán. A nyitótéma után azonnal lecsapó virtuóz zongorakadencia és a scherzóban főszerepet kapó triangulum (amiért triangulumversenynek is csúfolták a darabot) igencsak meglepte a korabeli közönséget, mára azonban ez lett az egyik leggyakrabban előadott zongoraverseny.

„Találmányát”, a tématranszformációt Liszt a Faust-szimfóniában fejlesztette tökélyre. A háromtételes mű az a bizonyos kivétel, amelyik Goethe Faustját veszi alapul, de ahelyett, hogy a történet zenei elbeszélését adná, a három főszereplő zenei portréját festi meg. Először Faust tűnik fel, aki a 20. századba előremutató, a skála valamennyi hangját magába foglaló dallamával a mindentudás vágyát jelképezi. Témái az utolsó tételben eltorzulva, kiforgatva, sőt kigúnyolva térnek vissza Mefisztóként. A megdicsőülést hozó Margit kifog az ördögön: a gyönyörű második tétel dallamai nem esnek áldozatul semmilyen átalakulásnak. Faust tehát megmenekül; a mű ezúttal a kórusfinálé nélküli változatban hangzik el.

Érdekességek Mindhárom művet Weimarban mutatták be, a Mefisztó-keringőt 1861. augusztus 3-án (a szerző vezényletével), a Zongoraversenyt 1855. február 16-án (a szerző szólójával és Hector Berlioz vezényletével), a Faust-szimfóniát 1857. szeptember 5-én (a szerző vezényletével); a Fesztiválzenekar a Két epizódot legutóbb 2011. szeptember 2-án Londonban, a Zongoraversenyt 2016. június 9-én Szentpéterváron, a Faust-szimfóniát 2021. május 17-én Budapesten játszotta, mindhárom koncert karmestere Fischer Iván, a versenymű szólistája Daniil Kharitonov volt.

Mi történt a művek keletkezése idején? 1861. március 9-én a Pesti Nemzeti Magyar Színházban bemutatták Erkel Ferenc Bánk bán című operáját / 1861-ben megjelent Fjodor Dosztojevszkij orosz író regénye, a Megalázottak és megszomorítottak / Éduard Manet francia festő 1861-ben megfestette A meglepett nimfa című képét / 1855-ben megjelent Walt Whitman amerikai költő Fűszálak című verseskötete / Jean-Auguste-Dominique Ingres francia festő az 1855-ös párizsi Világkiállításon bemutatta négy évtizedig készült festményét, a Venus anadyomène-t / 1855. november 16-án David Livingstone skót felfedező megpillantotta a Viktória-vízesést / 1857. március 12-én a velencei Teatro La Fenicében bemutatták Giuseppe Verdi Simon Boccanegra című operáját / 1857. december 31-én Viktória angol királynő Ottawát választotta Kanada fővárosának / 1857-ben megjelent Charles Baudelaire francia költő korszakos jelentőségű kötete, A romlás virágai

A Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös rendezvénye.

Teljes leírás