A legtöbb nagy 19. századi zeneszerző háta mögött óriás árnyék magasodik: Beethovené. Ő volt a romantikusok legfőbb elődje, gondolkodásmódjuk felszabadítója. Schubert, Schumann, Liszt, Wagner, Brahms, Csajkovszkij mind merítettek művészetének forrásából. Berlioz leghíresebb alkotása, a Fantasztikus szimfónia sem születhetett volna meg beethoveni előzmények nélkül. A darabot a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar Liszt–Berlioz-maratonján hallgathatjuk meg.

Berlioz Fantasztikus szimfóniája csupán három évvel Beethoven halála után, 1830-ban keletkezett, és egyik legfontosabb előképe részben a 6. szimfónia ábrázoló szelleme, részben az 5. szimfóniában megjelenő monotematikus és tématranszformációs gondolkodásmód. A mű úgynevezett programszimfónia, amelynek zenei történései mindvégig szavakban is megfogalmazott, irodalmi programot – történetet – jelenítenek meg a hangok eszközeivel.

A történet valójában egy hátborzongató álom, melyben a csalódott, elkeseredett szerelmes hős egészen saját kivégzéséig jut el. A tételcímek sokatmondók: Álmok, szenvedélyek; Bál; Jelenet a mezőn; Menet a vesztőhelyre; Boszorkányszombat. A művet Berlioz boldogtalan szerelme ihlette későbbi felesége, az angol színésznő, Harriet Smithson iránt. A hangszerelés tele különleges effektusokkal. A művet lelkesen méltatta újságjában Schumann, Liszt pedig zongoraváltozatot készített belőle.

A Győri Filharmonikus Zenekar múltja legalább 1862-ig, jogelődje, a Győri Ének- és Zeneegylet megalakulásáig nyúlik vissza. Városi zenekarrá 1894-ben, hivatásos együttessé 1968-ban alakult. Jelenlegi művészeti vezetője, a klarinétvirtuózként világhírnevet szerzett Berkes Kálmán 2008 óta áll a Győri Filharmonikusok élén.

A Liszt–Berlioz-maraton a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa Budapest közös rendezvénye.