hun/ eng
keresés
kosaram
22_13_26_Europai Hidak_Mason, Ades, Anderson, Benjamin_Frank Ollu_Copyright Jean-Jacques Ollu 5.jpg
Naptáramhoz adom

Nagyzenekari koncert: Bach–Webern, Dallapiccola, Boulez, Ligeti

Loetzsch, Ollu

2022
Március2619:45
Naptáramhoz adom

Program

Johann Sebastian Bachbio – Anton Webern:
Musikalisches Opfer – Hatszólamú ricercar

Luigi Dallapiccola:
Kis éji zene
Öt Szapphó-töredék (Görög versek I.)
Két Anakreón-vers (Görög versek II.)
Hat Alkaiosz-dal (Görög versek III.)

SZÜNET

Pierre Boulezbio:
Mémoriale

Ligeti Györgybio:
Kamarakoncert

Közreműködők

Vezényel

Közreműködik


További információ

Bérletek

  • SZÉLL BÉRLET

Az esemény körülbelül 2,5 óra hosszúságú.

Az eseményről

A koncerten elhangzó versek szövege

Nincs mit szépíteni: a kortárs zene befogadása gyakran nehéz. Rétegeinek feltárása sokszor bonyolultabb, mint a „régi” zene esetében. Pedig végtelenül izgalmas világról van szó! A jó hír, hogy sok múlik az előadáson. A kortárs művekhez szokott Fesztiválzenekart most a modern zene igazi szakértője, a sokoldalú Franck Ollu, számos opera-ősbemutató karmestere vezeti, aki Boulez-előadásaival lenyűgözte a Guardian kritikusát, és Dallapiccolát sem először vezényel. Így mindjárt élvezetessé válik az újragondolt Bach, a Christel Loetzsch által előadott görög dalok vagy épp a 20. század végének egyik legnagyobb magyar szerzője, Ligeti György.

„Regis Iussu Cantio Et Reliqua Canonica Arte Resoluta” (téma és egyebek kánon formájában kidolgozva a király parancsára) – áll Bach Musikalisches Opfer című darabjának címoldalán. A kezdőbetűket összeolvasva megkapjuk a ricercar szót. A tizenhárom tételes nagyszabású mű legtartalmasabb része az a hatszólamú ricercar, amelyet 1935-ben Anton Webern meghangszerelt, sőt saját stílusára formált. „Hangszerelésem arra törekszik, hogy megmutassa, hogyan látom én a mű karakterét” – vallott a szerző.

A Webern által képviselt tizenkét fokú szeriális kompozíciós technika óriási hatással volt az olasz zongoraművész és zeneszerző, Luigi Dallapiccola művészetére. Ezen a nyelven fogalmazódott 1954-ben született alkotása, a Kis éji zene is, amely címében Mozartra utal, hangulatában azonban sokkal közelebb áll Bartók éjszakai zenéihez.

A tizenkétfokúság Dallapiccola életművében 1942-ben jelent meg legelőször. Ekkor kezdte el komponálni Görög versek című ciklusait, és találta meg igazi stílusát. Ahogy a szerző legtöbb alkotása, ezek a dalok is hangszerkísérettel ellátott vokális művek. A triptichont, ami Salvatore Quasimodo olasz fordításában megjelent ógörög szövegekre épül, a sok fafúvósnak és vonósnak köszönhetően egészen lágy hangszerelés jellemzi.

Pierre Boulez Mémoriale című darabjának története 1971-ben, Igor Stravinsky halálával kezdődik. Boulez emléket kívánt állítani kollégájának. Elsőként egy olyan véletlenen alapuló darabot írt, amelyben minden hangszer egymástól függetlenül mozog. Később a kor legmodernebb elektronikájával egészítette ki a művet, majd Lawrence Beauregard fuvolaművész 1985-ös halálakor újabb változatot készített. Ez a kettős hommage lett a Mémoriale.

Egyenrangú hangszerek a főszereplői Ligeti művének is. A Kamarakoncertet tizenhárom virtuóz szólista játssza, a darabban ugyanakkor nincsenek szólisztikus szakaszok: kizárólag kisebb-nagyobb csoportban kerülnek előtérbe a játékosok. A négy tétel négy mozgástípust mutat be a folyékonnyal kezdve a stagnálón és mechanikuson át a könnyeden ugrándozóig.

Érdekességek Bach 1747-es művéből Webern 1935-ben készítette el átiratát, Dallapiccola Kis éji zenéjének zenekari változatát 1961. március 25-én New Yorkban mutatták be (karmester: Frederik Prausnitz), Sapphó-töredékei 1947. július 7-én Torinóban (szólista: László Magda, karmester: Franco Caracciolo), Anakreón-versei 1946. június 24-én Brüsszelben (szólista: Mariette Martin-Metten, karmester: André Souris), Alkaiosz-dalai 1944. november 10-én Rómában (szólista: Suzanne Danco, karmester: Fernando Previtali) hangzottak el először, Boulez Mémoriale-ját 1985. november 29-én Nanterre-ben (szólista: Sophie Cherrier, a szerző vezényletével), Ligeti Kamarakoncertjét 1970. október 1-jén Berlinben (karmester: Friedrich Cerha) mutatták be; a Fesztiválzenekar a Kamarakoncertet legutóbb 1993. szeptember 24-én Frankurtban adta elő, a többi darabot most játssza először.

Mi történt a művek keletkezése idején? 1747. március 15-én Versailles-ban bemutatták Jean-Philippe Rameau francia zeneszerző Les fêtes de l’Hymen et de l’Amour című opera-balettjét / 1961-ben megjelent J. D. Salinger amerikai író Franny és Zooey című regénye / 1947. február 17-én megkezdte sugározni adását az Amerika Hangja rádió Kelet-Európában és a Szovjetunióban / Salvador Dalí spanyol festő 1946-ban megfestette Szent Antal megkísértése című képét / 1944. február 6-án New Yorkban Eduard Steuermann szólójával és Leopold Stokowski vezényletével bemutatták Arnold Schönberg Zongoraversenyét / 1985. július 23-án az amerikai Commodore cég piacra dobta az Amiga személyi számítógépet / 1970-ben megjelent Thomas Bernhard osztrák író A mészégető című regénye

Teljes leírás