Jörg Widmann

Jörg Widmann klarinétművész, zeneszerző és karmester generációja egyik legsokoldalúbb és leglenyűgözőbb művésze.

Olyan elismert zenekarokkal lép fel rendszeresen, mint a Lipcsei Gewandhaus Zenekara, a Francia Nemzeti Zenekar, a Zürichi Tonhalle Zenekara, a washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekar, a Montréali Szimfonikus Zenekar, a Bécsi Filharmonikusok, a Holland Filharmonikus Zenekar és a Torontói Szimfonikus Zenekar, és olyan neves karmesterekkel dolgozik együtt, mint Daniel Barenboim, Christoph Eschenbach és Christoph von Dohnányi. Widmann nevéhez fűződik Mark Andre über című klarinétversenyének világpremierje a 2015-ös Donaueschingeni Fesztiválon. Widmann-nak ajánlottak és írtak továbbá olyan klarinétversenyeket, mint Wolfgang Rihm Musik für Klarinette und Orchester című darabja (1999) és Aribert Reimann Cantus című műve (2006). Zeneszerzést Widmann Kay Westermann, Wilfried Hiller és Wolfgang Rihm mellett tanult. Műveiért számos díjjal tüntették ki: megkapta többek között a tekintélyes Lincoln Központ Kamarazenei Társasága Elise L. Stoeger-díját (2009); a Paul Hindemith-díjat (2001); a bécsi Arnold Schönberg Center és a berlini Német Szimfonikus Zenekar Arnold Schönberg-díját (2004); valamint a baden-badeni, illetve a freiburgi SWR Szimfonikus Zenekar zeneszerzői díját, és a Berlini Filharmonikusok Akadémiája Claudio Abbadóról elnevezett zeneszerzői díját (2006).

Widmann darabjait rendszeresen vezénylik olyan karmesterek, mint Daniel Barenboim, Daniel Harding, Valerij Gergijev, Kent Nagano, Christian Thielemann, Mariss Jansons, Andris Nelsons és Simon Rattle, és olyan zenekarok mutatják be, mint a Bécsi és Berlini Filharmonikusok, a New York-i Filharmonikusok, az Orchestre de Paris, a BBC Szimfonikus Zenekar ésszámos más együttes.

Widmann kinevezése a Clevelandi Zenekar Daniel R. Lewis-ösztöndíjas ifjú zeneszerzőjévé különleges művészeti együttműködést indított el a zenekarral és vezető karmesterével, Franz Welser-Mösttel, amelynek része volt többek között Widmann Flûte en suite című fuvolaversenyének 2011. májusi ősbemutatója. Ezt 2012-13-ban a darab európai bemutatója követte a Berlini Filharmonikusokkal és Emmanuel Pahuddal, Simon Rattle vezényletével. A Flûte en suite a Clevelandi Zenekar 2014-es európai turnéjának is a középpontjában állt, a Berlini Filharmóniában pedig egész estés koncertet szentelt Widmann munkáinak a zenekar. Csak a 2019-20-as évadra érvényes. Ha szerkeszteni kívánja ezt az életrajzot, kérjük, forduljon a HarrisonParrott ügynökséghez. Widmann Babylon című operáját 2012-13-ban mutatták be a Bajor Állami Operaházban, Kent Nagano vezénylete mellett. Anselm Kiefer és Jörg Widmann Am Anfang című művét 2009 júliusában mutatták be az Opéra Bastille huszadik évfordulója alkalmából rendezett sorozat részeként; Widmann ebben zeneszerzőként és klarinétművészként működött közre, illetve itt került sor karmesteri bemutatkozására is.

Widmann olyan vezető fesztiválok és zenekarok rezidens művészeként dolgozott, mint a Luzerni Fesztivál és a Salzburgi Ünnepi Játékok; a Bambergi Szimfonikusok és a Zürichi Tonhalle Zenekara – amelynek 2015-16-ban kreatív vezetőjeként működött –; valamint egyszerre volt a BOZAR és az Elbai Filharmónia nyitó évadi rezidens művésze. Művészportré-programokon tűzték műsorra műveit a bécsi Konzerthausban, a frankfurti Alte Operben és a Kölni Filharmóniában. A 2017-18-as évadban ő volt az első művész Lipcse történetében, akit „Gewandhaus-zeneszerzőként” mutattak be a közönségnek.

Widmann a berlini Wissenschaftskolleg munkatársa és a Bajor Szépművészeti Akadémia rendes tagja. 2007 óta tagja a hamburgi Szabad Művészeti Akadémiának, a Német Előadó-művészeti Akadémiának és a mainzi Tudományos és Irodalmi Akadémiának. Zeneszerzést tanít a berlini Barenboim-Said Akadémián.