hun/ eng
keresés
kosaram
Nagyzenekari koncert: Wagner, Wolf, Mahler

Program

Richard Wagner:

Lohengrin – az 1. és a 3. felvonás előjátéka

Hugo Wolf:

Denk’ es, o Seele!

Gesang Weylas

Gebet

Anakreons Grab

Der Rattenfänger

In der Frühe

Auf ein altes Bild

SZÜNET

Gustav Mahler:

7. (e-moll) szimfónia

Közreműködők

Vezényel

Szólista

További információ

Bérletek

  • DORÁTI A BÉRLET
  • DORÁTI B BÉRLET

Az esemény körülbelül 2,5 óra hosszúságú.

Az eseményről

Richard Wagner kora egyik legmegosztóbb személyisége volt, aki két táborba rendezte a zeneszerzőket. A koncerten az őt zenei példaképnek tekintő Gustav Mahler és az egyenesen fanatikus Wagner-párti Hugo Wolf művei kerülnek a német operaszerző előjátékai mellé. Schubert után minden bizonnyal Wolf a romantikus dal legnagyobb mestere. Több mint kétszáz dalából hét szólal meg ezúttal Mörike és Goethe verseire Elisabeth Kulman előadásában, akiről így ír a nemzetközi sajtó: „Minden hang csillogott, mint egy drágakő, tele jelentéssel és ragyogó szépséggel.” A hangversenyt Mahler meglepően derűs és humoros szimfóniája zárja, amely az éjszaka zenéitől a tündértáncon át a legfényesebb C-dúr ünneplésig kalauzolja a hallgatókat.

A jellemzően végigkomponált, vagyis kis túlzással egyetlen tételként értelmezhető Wagner-operák világából nem sok részlet alkalmas önálló koncertdarabnak, a rejtélyes Grál-lovag, Lohengrin történetét elmesélő mű két előjátéka azonban igen. Az operát bevezető zene egy látomást mutat be, ahogy az Égből angyali kísérettel, csillogó, fátyolszerű hegedűzsongással megjelenik a Szent Grál. Wagner sosem zárja le a dallamokat, minden lehetséges nyugvópontnál továbblendíti a zenét, ezzel szimbolizálva az örökkévalóságot, amelyet a Mindenható kelyhe ad. A 3. felvonás jóval rövidebb, igen élénk előjátéka a két főhős, Elza és Lohengrin esküvői előkészületeit mutatja be.

Wagner egyértelmű hatása figyelhető meg Wolf dalainak zongorakíséretében. A szerző 1888-ban közel száz dalt írt kilenc hónap alatt, sosem hallott precizitással, a szavak szintjéig dolgozva ki zene és vers kapcsolatát. Az Eduard Mörike verseire írt dalok izgalmasan adják vissza a költő művészetének kettősségét, amelyet viharos szenvedélyei és az azok elnyomását megkövetelő lelkészi pálya ad. Találunk vallásos verset (Auf ein altes Bild), de burkoltan erotikus idilli költeményt is (Gesang Weylas). A koncerten két Goethe-dal (Anakreons Grab és Der Rattenfänger) is megszólal.

Mahler 7. szimfóniája az egyetlen, amelyet nem szokás jelzővel, névvel vagy életrajzi vonatkozással összekapcsolni. Tisztán hangszeres absztrakt zene, nyugvópont a „Tragikus” szimfónia és az „Ezrek szimfóniája” között. Első tételének induló dallamát, amely egy tavi csónakázás közben jutott a szerző eszébe, a trombita, a kürt és a szaxofon hangszínét egyesítő tenorkürt szólaltatja meg. A Rembrandt Éjjeli őrjáratához kötött második tétel után „árnyszerűen” előadandó scherzo szól, majd a mandolinnal és gitárral kísért szerenádot követően a doboknak főszerepet adó eksztázis zárja a művet.

Érdekességek Wagner operájának premierje 1850. augusztus 28-én Weimarban volt (karmester: Liszt Ferenc), Hugo Wolf 1888-ban komponálta dalait, Mahler szimfóniáját 1908. szeptember 19-én Prágában (a szerző vezényletével) mutatták be; a Fesztiválzenekar a Lohengrin 1. felvonásának előjátékát legutóbb 2017. február 27-én Budapesten (karmester: Robin Ticciati), Wolf Denk’ es, o Seele!, Gebet és Anakreons Grab című dalait 2015. szeptember 12-én Budapesten (szólista: Roman Trekel), Gesang Weylas című dalát 2015. december 26-án Budapesten (szólista: Tassis Christoyannis), Mahler szimfóniáját 2010. szeptember 14-én Pécsett (karmester: Fischer Iván) adta elő, három Wolf-dal most hangzik el először a BFZ koncertjein.

Mi történt a művek keletkezése idején? 1850. november 29-én megkötötték az olmützi szerződést, amelyben Poroszország elfogadta Ausztriát a Német Szövetség vezetőjének / Gustave Courbet francia festő megfestette Kőtörők című képét, amely a második világháborúban megsemmisült / 1850. december 9-én Robert Schumann német zeneszerző befejezte 3. („Rajnai”) szimfóniáját, amelyet a rá következő évben mutattak be / 1888. június 15-én trónra lépett II. Vilmos német császár / 1888. október 28-án Moszkvában bemutatták Anton Csehov orosz író A medve című drámáját / Paul Gauguin francia festő 1888-ban megfestette Látomás a prédikáció után című képét / 1908. március 15-én Párizsban bemutatták Maurice Ravel francia zeneszerző Spanyol rapszódia című művét / Az Osztrák–Magyar Monarchia 1908-ban bejelentette Bosznia és Hercegovina annektálását / 1908-ban megjelent Georg Simmel német filozófus, szociológus Szociológia című műve

Teljes leírás