Nagyzenekari koncert: Mozart, Bruckner

Kedves Közönségünk! 2021. március 18-ára, 19-ére és 20-ára tervezett nagyzenekari koncertünket élő közönség nélkül tartjuk meg 2021. március 18-án 19:45-kor. A hangversenyen, melyet az eSzínház oldalán közvetítünk, Bruckner 9. (d-moll) szimfóniáját hallhatják. Az online koncert megtekintéséhez itt vásárolhatnak streamjegyet.

Jegy- és bérlettulajdonosaink számára az online koncerthez való hozzáférést automatikusan biztosítjuk: a koncert előtt elektronikus levélben elküldjük a belépést biztosító linket, amelyen a közvetítéshez csatlakozhatnak.

A tizenkilenc éves Mozart és a hetvenkét esztendős Bruckner, a hegedűverseny műfajában először kiemelkedőt alkotó egykori csodagyerek és az életre nosztalgikusan visszatekintő idős mester remekművei kerülnek egymás mellé ezen a koncerten. Mozart legnépszerűbb hegedűversenyének szólistája, a német Julia Fischer nemcsak hegedűművész, de zongorista, kvartettjátékos, tanár és egy ifjúsági zenekar alapítója is. Az elhangzó mű kapcsán így ír róla James Leonard: „Fischer tiszta hangzással, kifogástalan intonációval és makulátlan technikával játszik, de meleg szívvel és ragyogó lélekkel is bír, Mozart-előadása pedig ugyanolyan tiszta és fénylő, mint maga a zene.” A hangverseny második részében Bruckner utolsó szimfóniája szólal meg a befejezetlen, háromtételes változatban.

Sokáig úgy gondolták, hogy Mozart mind az öt hegedűversenyét 1775-ben komponálta. Ma már biztosnak tűnik, hogy az első kettő néhány évvel korábban készült. Ez megmagyarázza, hogyan lehet a harmadik annyival érettebb és kifinomultabb elődeinél. Az intim hangvételű mű néhol operai elemeket tartalmaz. Ilyen az első tétel is, amelynek nyitódallamát Mozart saját nem sokkal korábbi operája, A pásztorkirály áriájából kölcsönözte. A zenekar többször megszakítja a hegedű mondandóját, ezzel befolyásolva a darab hangulatát. Ez az egyetlen tétel Mozart hegedűversenyei között, ahol más hangszer is jelentős szólót játszik, ráadásul az oboák a mű fináléjának utolsó taktusaiban is kulcsszerepet kapnak. Középen tragikus epizóddal színezett szerenádzene áll, majd menüettszerű, ún. strasbourgi tánc zárja a darabot.

Bruckner esetében nem felesleges közhely arról beszélnünk, hogy a 9. szimfónia egyfajta búcsú az élettől. A szerző tisztában volt vele, hogy évek óta komponált műve jó eséllyel befejezetlen marad. Bár a rengeteg megmaradt jegyzet arról árulkodik, hogy bombasztikus fináléval készült megkoronázni a darabot – sőt, egyszer saját Te Deumát is javasolta finálénak –, egészen megrendítő és felemelő élmény, amikor a fájdalmasan szép Adagio zárja az előadást. A korábbi szimfóniáiból is idéző tétel büszke, de lágy tartott hanggal tesz pontot az 1896-ban megszakadt életmű végére. A darab az egyik legfontosabb kapocs a 19. és 20. század között. Az első tétel morajló bevezetésének merész harmóniai fordulatai, valamint a démoni scherzo hangnemileg bizonytalan, disszonáns szakaszai, széles hangközugrásai és markáns ritmusai Wagneren is túlmutatva Stravinsky, Bartók és a 2. bécsi iskola zenei világának előfutárai.

Érdekességek Mozart hegedűversenye 1775-ben keletkezett, Bruckner szimfóniáját 1903. február 11-én Bécsben mutatták be (karmester: Ferdinand Löwe); a Fesztiválzenekar a hegedűversenyt legutóbb 2013. december 18-án Pécsett (szólista és karmester: Leonidasz Kavakosz), a szimfóniát 2014. március 15-én Taipeiben (karmester: Fischer Iván) játszotta.

Mi történt a művek keletkezése idején? az 1775-ös lexingtoni sortűzzel kezdetét vette az amerikai függetlenségi háború / 1775. január 20-án Nápolyban bemutatták Josef Mysliveček cseh zeneszerző Demofoonte című operájának második verzióját / 1775-ben véget ért James Cook angol felfedező második, hároméves utazása, amelynek során bizonyította, hogy az ismeretlen „Terra Australis” csupán mítosz / 1903. október 10-én Manchesterben megalakult a Nők Társadalmi és Politikai Uniója (WSPU), a nők választójogáért harcoló szervezet / August Strindberg svéd festő, író, drámaíró 1903-ban megfestette A város című képét / 1903-ban megjelent Jack London amerikai író A vadon szava című regénye