BFO
Budapesti Fesztiválzenekar
Koncertsorozat

Turné: Dortmund

Gustav Mahler: Adagio a 10. (Fisz-dúr) szimfóniából;
Dal a Földről

Búcsú – a zeneszerzéstől, az élettől és a Föld gyönyörűségeitől. Mahler szavakkal meg nem fejthető műveit tűzi műsorra a Budapesti Fesztiválzenekar két kiváló Mahler-énekessel. Az estet a szerző életművét hosszú évek óta kiemelt figyelemmel és profizmussal ápoló Fischer Iván vezényli.

A „beethoveni átoktól”, vagyis a 9. szimfónia megírása utáni haláltól rettegő Gustav Mahler félelmeinek csodálatos lenyomatai maradtak. A szerző halála után fiókjában ott lapult a teljes 9. szimfónia és a 10. szimfónia vázlatai, köztük a csaknem teljesen elkészült első tétellel. Az öttételesnek készülő alkotás a 9. szimfónia meditatív, tragikus hangvételét folytatja. A fennmaradt lassú nyitótétel, az Adagio a többi tétel felvázolása közben meghalt Mahler hattyúdalaként is értelmezhető, noha a halál közelségének érzete már jó ideje áthatotta életművét.

Elsőként a Dal a Földről című kompozícióban fejezte ki Mahler saját halálának közelségét. A 8. szimfónia után írt, tulajdonképpen szimfónia műfajú, de a rettegett 9-es számtól megszabadított mű a szerző legszemélyesebb alkotása. Énekes szólistái miatt zenekari dalciklusnak is nevezhetnénk, a mindenséget megcélzó témája azonban az „együtt hangzást” jelentő szimfónia műfajához közelíti. A néhány évvel korábban kislányát elveszítő, majd saját szívbajaival küzdő Mahler minden fájdalmát belekomponálta a darabba, a halálhoz mégsem a vallás felől, sokkal inkább a természet dicsőítésének irányából közelít. Búcsúzik az örökké szép Földtől, mely az élet örökkévalóságát rejti magában. A hat dalban helyet kap egy Bordal a földi nyomorúságról, az Őszi magány, szó esik A fiatalságról, A szépségről, majd jön a Tavaszi részegség és végül a Búcsú…

Az előadáshoz a többszörösen díjnyertes Mahler-lemezeiről híres Gerhild Romberger és az angol Andrew Staples csatlakozik, akit a mű kapcsán a Bachtrack méltatott hangjának rugalmasságáért és erőteljességéért.

Részletek