BFO
Budapesti Fesztiválzenekar
Koncertsorozat

Turné: Ann Arbor

Antonín Dvořák: b-moll legenda, Op. 59/10;
Místo klekání (vegyeskar), Op. 29/1;
7. szláv tánc, Op. 46/7;
a-moll hegedűverseny, Op. 53;
8. (G-dúr) szimfónia, Op. 88

A Budapesti Fesztiválzenekar évadának egyik főszereplője Antonín Dvořák. Az ő műveiből kaphat színes válogatást a közönség az együttes Renaud Capuçon hegedűművésszel közös koncertjén. Még egy kórusmű is elhangzik, pedig a közreműködők között nem találunk énekkart.

A hangversenyt három rövid kompozíció nyitja. Elsőként a tíz darabból álló, Legendák című sorozat egyik tétele. A derűs, nemzeti hangvételű ciklus nem tánczene, mégis előremutat a szerző első nemzetközi sikerét meghozó Szláv táncokig, melyből ugyancsak megszólal egy mű – a gyors tempójú, páros lüktetésű cseh Skočná. A két mű között elhangzik Dvořák egyik vegyeskari kompozíciója, az Esti áldás. A BFZ muzsikusai évek óta csiszolódnak egymáshoz kórusként is, ezúttal pedig – nem először – meghirdetett programjukba is beemelték ennek eredményét.

Dvořák a-moll hegedűversenye a Szláv táncok után egy évvel született, és fináléjában rokonságot is mutat a ciklussal. A háromtételes mű több helyen szakít a tradíciókkal: az első tétel megkurtított zenekari bevezetőjét, a szünet nélkül következő lassútételt és a tekervényes cseh finálét sokan kifogásolták a korban. Többek közt a mű címzettje, a magyar sztárhegedűs, Joachim József is. Szerencsére azonban Dvořák nem engedett az elképzeléseiből. Joachim sosem játszotta el a szólót, nem úgy Claudio Abbado egykori koncertmestere, a francia Renaud Capuçon, aki nem először áll ki a BFZ elé.

A koncert második felében Dvořák 8. (G-dúr) szimfóniája hangzik el, a legintimebb és egyben legeredetibb darab, melyet a szerző a műfajban alkotott. Új utat és hangot keresve jutott el klasszikus formájú, de érzelmileg igen széles skálán mozgó, szláv jegyeket is mutató darabjáig. A fuvola madárhangjai vagy a trombiták táncba hívó szava csak néhány részlet a mű bensőséges és optimista hangulatából.

Részletek