BFO
Budapesti Fesztiválzenekar
Koncertsorozat

Turné: Baden-Baden

Antonín Dvořák: Asz-dúr legenda, Op. 59/5;
Bölcsődal – kórus vegyeskarra, Op. 29/2;
8. szláv tánc, Op. 72/8

Ludwig van Beethoven: 5. (Esz-dúr, „Császár”) zongoraverseny, Op. 73

Antonín Dvořák: 8. (G-dúr) szimfónia, Op. 88

Dvořák és Beethoven műveivel, valamint Szvjatoszlav Richter egykori duópartnerével, a zongora nagyasszonyával érkezik Baden-Badenbe a Budapesti Fesztiválzenekar. A 2017-ben indult Dvořák–Beethoven-sorozatba illeszkedő, Elisabeth Leonskajával közös koncerten még egy cseh kórusmű is helyet kapott, pedig a közreműködők között nem találunk énekkart.

A hangversenyt Dvořák három rövid kompozíciója nyitja. Elsőként a tíz darabból álló, Legendák című sorozat egyik tétele. A derűs, nemzeti hangvételű ciklus nem tánczene, mégis előremutat a szerző első nemzetközi sikerét meghozó Szláv táncokig, melyből ugyancsak megszólal egy mű – a sorozat utolsó darabja, a mérsékelt tempójú, páratlan lüktetésű cseh Sousedská. A két mű között elhangzik Dvořák egyik vegyeskari kompozíciója, a Bölcsődal. A BFZ muzsikusai évek óta csiszolódnak egymáshoz kórusként is, ezúttal pedig – már nem először – meghirdetett programjukba is beemelték ennek eredményét.

Elisabeth Leonskaja 11 évesen Beethoven első zongoraversenyével debütált zenekari szólistaként, most pedig az utolsóval lép fel: a királynő országában a „Császár koncert” szólistája lesz. Beethoven 5. zongoraversenye mérete, hősies hangneme és katonás jellege miatt angol kiadójától kapta Napóleonra utaló melléknevét. Az első tétel legelején berobbanó zongoraszólam, a Chopinig előremutató áhítatos lassútétel és a diadalmas finálé egy közelgő siketsége ellenére ereje teljében lévő szerzőre utal.

A koncert második felében újra a cseh komponistáé lesz a főszerep. Dvořák 8. (G-dúr) szimfóniája a legintimebb és egyben legeredetibb darab, melyet a szerző a műfajban alkotott. Új utat és hangot keresve jutott el klasszikus formájú, de érzelmileg igen széles skálán mozgó, szláv jegyeket is mutató, bensőséges és optimista darabjáig, melyet első, londoni kiadója után olykor „angol” szimfóniaként is emlegetnek.

Részletek