BFO
Budapesti Fesztiválzenekar

Piotr Anderszewski

Piotr Anderszewskit nemzedékének egyik legkiemelkedőbb zenészeként tartják számon.

Rendszeres vendége a bécsi Konzerthausnak, a Berlini Filharmóniának, a Wigmore Hall-nak, a Carnegie Hall-nak, a Théâtre des Champs-Élysées-nek és az amszterdami Concertgebouw-nak. Fellépett már a Berlini Filharmonikusok, a berlini Staatskapelle, a Londoni Szimfonikusok és a brit Royal Filharmonikusok, valamint az NHK Szimfonikus Zenekar oldalán is. A zenélésre és vezénylésre egyaránt kiemelt hangsúlyt fektet – utóbbi keretében olyan zenekarokkal dolgozott együtt, mint a Skót Kamarazenekar, az Európai Kamarazenekar és a Camerata Salzburg.

A 2017-18-as évadban a közönség többek között a Bécsi Filharmonikus Zenekar, a Budapesti Fesztiválzenekar, az Orchestre de Paris, a Philharmonia Zenekar és a Londoni Szimfonikusok oldalán láthatja majd. A chicagói Symphony Centre-ben, az amszterdami Concertgebouw-ban és a londoni Barbican Centre-ben is ad majd koncertet. 2018 tavaszán, egy nagyszabású európai turné során ismét vezeti majd a Skót Kamarazenekart.

2000 óta kizárólagos szerződése van a Warner Classics/Erato (azelőtt Virgin Classics) lemezcéggel. A lemezcéggel készített első felvétele, a Beethoven Diabelli-variációk számos díjat nyert. Bach 1., 3. és 6. partitájának, valamint Szymanowski szóló zongoraműveinek CD-felvételéért Grammy-díjra jelölték (utóbbiért 2006-ban elnyerte a Gramophone-díjat). Robert Schumann szólóműveiből készült felvételéért 2012-ben megkapta a BBC Music Magazine díját, Bach 1., 3. és 5. angol szvitjéből készült, 2014 novemberében kiadott lemezét pedig 2015-ben Gramophone-díjjal, valamint ECHO Klassik-díjjal honorálták. 2018 januárjában két késői Mozart-versenyműből jelent meg felvétele, amelyet az Európai Kamarazenekarral közösen készített.

Intenzív és eredeti tolmácsolását emellett Gilmore-díjjal, Szymanowski-díjjal, valamint a brit Királyi Filharmóniai Társaság díjával ismerték el.

Bruno Monsaingeon filmrendező számos dokumentumfilmet készített róla: a 2001-es „Piotr Anderszewski plays the Diabelli Variations” („Piotr Anderszewski Diabelli-variációkat játszik”) Anderszewskinek e legendás Beethoven-műhöz fűződő különleges viszonyát járja körbe, míg a 2008-as „Piotr Anderszewski, Voyageur intranquille” („Piotr Anderszewski, a nyughatatlan utazó”) a művész zenével, fellépéssel és lengyel-magyar gyökereivel kapcsolatos gondolatait összegzi.

2016-ban Anderszewski maga is kamera mögé állt a szülővárosával, Varsóval való viszonyát boncolgató, „Je m'appelle Varsovie” („Nevem Varsó”) című film erejéig.

További zenészek ebből a szólamból

Összes zenész megtekintése