BFO
Budapesti Fesztiválzenekar

Turné: Belgium, Antwerpen

deSingel 2017. október 14. 20:00

Emanuel Ax (zongora) • vezényel: Fischer Iván

Bővebben

A koncertről

Bach: 3. (D-dúr) szvit, BWV 1068
Mozart: d-moll zongoraverseny, K. 466
Csajkovszkij: 4. (f-moll) szimfónia

Az antwerpeni deSingel művészeti központ, a belgiumi flamand közösség fontos kulturális intézménye, melynek alapgondolata, hogy sokrétű, gazdag programjaival összekösse a különböző művészeti ágakat, a zenét, a színházat és a képzőművészetet. A központ ötlete Peter Benoit-tól származik, az 1980-ban a belga királyi pár jelenlétében átadott épület terveit pedig Léon Stynen készítette. A deSingel Művészeti Központ nyitott a kortárs művészetek előtt. Négy művészeti ágnak: az építészetnek, a táncnak, a zenének és a színháznak egyaránt otthont ad. Hangsúlyos benne a kortárs művészet, de az újszerű, a korábbi konvencióktól mentes produkcióktól a klasszikus művek hagyományos interpretációjáig sok minden megfér benne. Jellemző módon itt működik Jan Fabre modern, a hagyományos műfaji keretek közé nemigen sorolható táncszínháza, Philippe Herreweghe és a Collegium Vocale Gent, valamint Hervé Niquet Beethoven-Akadémiája, és ebben a központban helyezték el az antwerpeni konzervatóriumot, a színművészeti főiskolát (Posthoogeschool voor Podiumkunsten), a Flamand Építészeti Intézetet, valamint az antwerpeni Radio 2 állomást is. A deSingel Központ három színházterme közül az ezerszemélyes Kék teremben hangversenyeket, míg a 800 fős Vörös teremben tánc- és színházi produkciókat rendeznek, a 92 személyes Kisterem pedig kamaraprodukciók színhelyéül szolgál. A termek közötti folyosókat és helyiségeket eleve olyan méretűre építették, hogy azokban kiállításokat lehessen rendezni. A központ állandóan bővül, 2011-ben újabb egységeket adtak át, amelyek színházi, táncművészeti és zenei célokra alkalmasak.

A Fesztiválzenekar turnéja során itt elsőként Bach 3. zenekari szvitje hangzik el, amelynek kéziratát Mendelssohn fedezte fel. A zongoraművész Emmanuel Ax egy igazi klasszikust, Mozart komoly és súlyos tónusa ellenére is népszerű d-moll zongoraversenyét játssza. A záródarabban, Csajkovszkij 4. szimfóniájában a szerző a körülöttünk ólálkodó végzettel hadakozik, végül mégis \r\nboldogságot ír fel nekünk receptre.