Váltás mobil nézetre
130919_327

Megint belerúgnak a magyarságba. A zsidó Fischer Iván „groteszk-lírai" operát ír a Tiszaeszláron meggyilkolt Solymosi Eszterről, Vörös Tehén címmel. (!!!!) A „művész" úrral ennek kapcsán készített interjút a nol.hu. Az interjúban nagyrészt a szokásos magyargyalázó zsidó panelmondatok olvashatóak, ám a történelmi tények elferdítése miatt pár dologot kiemelnénk, és természetesen cáfolnánk (nemzeti.net)

„Két akarat viaskodik Magyarországon: az egyik a Nyugathoz tartozás vágya. Ezt képviselte 130 éve Tisza Kálmán és a budapesti polgárság. Velük harcoltak a hagyományokhoz ragaszkodó, paranoid Szabolcs megyei urak, akik nemzeti felbuzdulásból meg akarták védeni országunkat a zsidók ellen. Ez volt a tiszaeszlári per háttere 1883-ban. Európa-szerte megdöbbenést keltett, hogy Magyarországon milyen őrült boszorkánypert folytatnak egy elképzelhetetlen vérvád és babona alapján. Európa összes újságában tudósítások jelentek meg a Nyíregyházán zajló perről. Amikor egy év vizsgálati fogság után felmentették a meghurcolt, ártatlan zsidókat, zavargások törtek ki az országban. Budapesten egy hétig tartó ostromállapot volt. Ez azért kísértetiesen emlékeztet a 2006 óta elszabadult indulatokra.”

Való igaz, akkor és azóta egyre jobban a magyarság nyakán élősködnek a világhódítók, és sajnos ahogy akkor, most is sok nemzetáruló szekértolójuk van. Igen, ahogy akkor is (lásd a korabeli felháborodást), ma is vannak viszont igaz hazafiak, akik meg akarják védeni országukat. Igen, megdöbbenést keltett a hír, a zsidó tulajdonú média – már akkor is – mosdatni igyekezett a fajtársakat.

„Találkozott az aktuálpolitika a primitív előítélettel. Erős ellenérzést keltett a zsidó bevándorlóhullám, orosz és lengyel pogromok elől menekülők árasztották el ugyanis a magyar északkeleti falvakat. Szegények voltak, jiddisül beszéltek, nem tudtak magyarul. Ebben a hangulatban azonnal felröppent a falusi pletyka: az eltűnt Solymosi Esztert biztos a zsidók ölték meg, mert kell a pászkába a keresztény gyerek vére. Ráadásul ezt a középkorból visszamaradt szamárságot a megyei vezetők is elhitték, és szinte háborúra hívták fel Európát. Akkor is, mint ma, küzdelmet kezdtünk az egész világ ellen. Az én operámban a megyei tárgyalóteremben futballdrukkerek üvöltöznek. Mint a B-középben, fújják a vuvuzelákat, skandálják a rigmusokat. Valami leírhatatlan groteszk van ebben, ahogy abban is, ahogy a szerencsétlen Scharf Móric betanított koronatanú fiút elcsábították, aztán azt vallotta a tárgyaláson, a kulcslukon keresztül látta, ahogy apja és társai megölték és rituálisan feláldozták a szolgálólányt.

„Képzeljük magunkat a tizennégy éves fiú helyébe, akit kényszerítettek, kínoztak, fenyegettek, csábítottak, eszközként használtak, hogy a társait, a saját apját ártatlanul elítéljék, felakasszák. Mikor felmentették a vádlottakat, ő visszaköltözött a családjához. Mi történhetett azon a vonatúton, ahol először ült szemben az apukájával? Azt tudjuk, az apa a per alatt végig azon volt, hogy kimentse a fiát ebből a szerepből.”

Erős ellenérzést váltott ki? Szerencsére! Falusi pletyka a magyar szolgálólány megölése? És a tények? Esztert a zsidókkal látták utoljára beszélni. A faluban éppen metszőválasztásra érkeztek galíciai zsidók… Mórickát senki nem fenyegette, senki nem csábította el, a gyermek csupán az igazságot beszélte el, honnan is vette volna különben pontosan a rituális gyilkosság történéseit? Hogy aztán majd meg sem eskessék a tárgyaláson. Ha nem a zsidók ölték meg Esztert, hogyan került egy orvosilag bizonyítottan más hullára (egy tüdővészben meghalt zsidó nőre) a ruhája? Amely hullát aztán zsidók találtak meg…

„Eötvös Károly ügyvéd is elment Nyíregyházára, úgy érezte, muszáj közbelépnie, nem engedheti, hogy ez az őrület diadalmaskodjon. Megértem őt, én is úgy érzem, meg kell védeni a józan gondolatokat, nem tűrhetjük, hogy eluralkodjon a bűnbakok, képzelt ellenségek elleni agresszió. Van elég józan ember az országban, aki normális, európai országban szeretne élni. Ők a többség, akármennyire hangosak is Istóczy és Ónody hívei. Istóczy Győzőnek hívták azt az antiszemita pártvezért, akit az akkori urak éltettek. Ónody Géza tiszaeszlári országgyűlési képviselő pedig az egyik értelmi szerzője volt ennek a Szabolcs megyei koncepciós pernek.”

Eötvös Károly? A lelkes filoszemita, a nagy liberális? Hát igen, őt a Pester Llyod, az Allience Israelitée Universelle bérelte fel és fizetett neki 100 000 forintot, hogy legyen a sakterek védője! Vagy beszéljünk Korniss Ferencnek, az ügy bírájának meggyőzéséről? Miszerint az akkori miniszterelnök – Tisza Kálmán – személyesen közölte vele, hogy a Rotschildek megüzenték, bedöntik az országot, ha nem a megfelelő ítélet születik?

Istóczy Győző, Ónody Géza nevét pedig nem hiába ejtik a mai napig utálkozva a vakolók…