2010. szept. 10.   Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2010. szept. 11.   Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2010. szept. 12.   Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
 
Glazunov, Alekszandr Konsztantyinovics
Pétervárott született. Tizenhárom éves korában már komponált, egy évvel később pedig megismerte Balakirevet, aki rövid ideig tanította — „kis Glinkának” nevezte a rendkívül tehetséges gyermeket —, majd Rimszkij-Korszakov figyelmét is felhívta Glazunov képességeire. Rimszkij-Korszakov szintén nem mindennapi csodának tartotta e tehetség rohamos fejlődését: mondják, hogy Glazunov, Borodin Igor herceg című operájának nyitányát emlékezetből hibátlanul leírta.

Első szimfóniáját tizenhat éves korában komponálta, a bemutató nyomán Liszt is felfigyelt rá, és jelentős mértékben elősegítette Glazunov európai érvényesülését (1884-ben Weimarban is előadatta a szimfóniát). 1889-ben a párizsi világkiállítás alkalmával mint karmester mutatkozott be Glazunov, majd londoni szereplései után a pétervári konzervatórium tanára (1906-ban igazgatója) lett. Az első világháború befejezése után részt vett a konzervatórium újjászervezésében, majd ismét világkörüli utat tett Európában és Amerikában. Párizsban halt meg, hetvenegy éves korában.

A századforduló orosz zeneszerzőinek sorában Glazunov a klasszikus hagyományok őrzőjének szerepét vállalta. Kortársainak újító törekvéseiben nem vett részt. Mondanivalójának a hangszeres muzsika nyújtotta a legmegfelelőbb keretet, színes képzelőereje, kifejező dallamossága és nemes lírája itt mutatkozott meg a leghívebben.

Ez a zenekar egyéniségekből áll és Fischer engedi, hogy azok maradjanak, miközben szerves egységgé forrasztja őket és épít lelkesedésük és tudásuk hatalmas tartalékaira.
London, The Daily Telegraph, 2001. február 20., Geoffrey Norris
 

Facebook ikon
BFZ | nagyfelbontású letölthető fotók
BFZ | fotógaléria design: ©Ars-Wonderland