Karmester, zeneszerző, operarendező, gondolkodó és pedagógus – a nagy zenei polihisztorok örökségét folytató Fischer Iván korunk egyik legkreatívabb zenésze.
Figyelme középpontjában mindig a zene és az ideális zenei előadás áll, ennek érdekében több új koncertformát dolgozott ki, és a szimfonikus zenekar struktúráját és munkamódszerét is átalakította. Az 1980-as évek közepén megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart, ahol azóta számos újítást vezetett be és honosított meg. Olyan zenekart álmodott meg, amelyben a zenészek különböző összetételben és zenei stílusokban sokoldalúan szolgálják a közösséget.
A Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatójaként az elmúlt harminc év egyik legnagyobb zenei sikertörténetének írója. A nemzetközi turnék és a Philips Classics, illetve a Channel Classics kiadóknál készített felvételek sora a világ legnevesebb karmesterei közé emelte, aki a hagyományt és újításokat egyedi módon ötvözi.
A nevéhez több fesztivál, többek között a Budapesti Mahler-ünnep, az Európai Hidak fesztivál és a Vicenzai Operafesztivál alapítása fűződik. A nemzetközi kulturális kapcsolatok előmozdításáért végzett törekvéseit a Világgazdasági Fórum Kristály-díjjal jutalmazta.
A Lyoni Operaház, a washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekar és a berlini Konzerthaus zenekarának vezető karmestere volt, utóbbi a kitüntető „Tiszteletbeli karmester” címet adományozta neki. Az amszterdami Concertgebouw több évtizedes közös munka után szintén Tiszteletbeli Vendégkarmesterének választotta. Rendszeresen vezényli a Berlini Filharmonikusokat, a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarát és a New York-i Filharmonikus Zenekart is.
Fischer Iván zongora-, hegedű- és csellótanulmányait Budapesten folytatta, majd Hans Swarowsky legendás bécsi karmester osztályában szerzett diplomát. Két évig Nikolaus Harnoncourt asszisztenseként dolgozott. Nemzetközi karrierje a Rupert Foundation londoni karmesterversenyének megnyerésével indult.
Nemzetközi operaházaknál való különféle vendégfellépéseit követően megalapította a Fischer Iván Operatársulatot. Operarendezései során a legfőbb szempontot mindig a zene és a színház szerves egysége jelenti. E produkciók, amelyek gyakran térben is közel hozzák a zenészeket és az énekeseket, az utóbbi években New Yorkban, Edinburgh-ban, Abu-Dzabiban, Berlinben, Genfben és Budapesten egyaránt komoly sikert arattak.
Fischer Iván 2004 óta zeneszerzőként is aktív, főként hangszeres együttes által kísért vokális zenét komponál. A Vörös tehén című operájával világszerte címlapra került, gyermekoperáját, a Gruffalót Berlinben újra és újra műsorra tűzték, leggyakrabban játszott művét, a Német-jiddis kantátát számos országban adták elő és készítettek róla felvételeket.
Fischer Iván Budapest díszpolgára, a Magyar Mahler Társaság alapítója és a Brit Kodály Akadémia patrónusa. Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnökének Arany Emlékérmével, a francia állam „Chevalier des Arts et des Lettres” címmel, a magyar állam pedig 2006-ban Kossuth-díjjal tüntette ki. 2011-ben megkapta a Brit Királyi Filharmónia díját, illetve a holland Ovatie-díjat, 2013-ban pedig a londoni Brit Royal Academy of Music tiszteletbeli tagjává választották.
