Váltás mobil nézetre
A zenekar

Az egyik legnagyobb ünnepünkről, a húsvétról szólunk, mely idén azért bír még nagyobb jelentőséggel, mert a keleti és a nyugati keresztény egyházak egy időben tartják ezt a szent ünnepet. Ehhez igazodik a Budapesti Fesztiválzenekar ünnepi műsora, olyan kiváló karmesterrel, mint Dimitrij Kitajenko és Sergei Krylov hegedűművész.

A Budapesti Fesztiválzenekart Fischer Iván és Kocsis Zoltán 1983-ban alapította. Már a nemzetközi kritikusok a fiatal együttest a világ 10 vezető szimfonikus zenekarai közé választották. A kritikusok elsősorban a zenekar játékának intenzitását és érzelmi töltetét hangsúlyozzák. A Budapesti Fesztiválzenekar vállalásai között szerepel az is, hogy műsoraikkal nem csak a fővárosban és nemzetközi színtereken mutatkoznak be, de itthon is, Magyarországon, más városokban is. Így jutnak el Győrbe a nagyhéten, április 15-én. Az est zenei kínálatáról kérdeztem Erdődy Orsolyát, a Budapesti Fesztiválzenekar ügyvezető igazgató-helyettesét.

-A Budapesti Fesztiválzenekar mindig úgy alakítja ki egy-egy koncertnek a műsorát, hogy természetesen megkérdezzük a vendég karmestert, vagy a szólistát is, hogy mit játszanának szívesen, közösen alakítjuk ki a koncert műsorát. Dimitrij Kitajenko nem először lép fel a Budapesti Fesztiválzenekarral, már többször is volt vendégkarmesterünk, és most ő javasolt egy nagyon szép műsort, ami illeszkedik a nagyhéthez, húsvéthoz is. Pontosan azért, mert a koncert első száma, mintegy nyitánya Rimszkij-Korszakov nagy Orosz húsvét című nyitánya lesz. Kitajenko karmester úr azzal indokolta ezt a választást, hogy idén az orosz húsvét, tehát az ortodox húsvét és a keresztény húsvét is egy időre esik. Oroszországban ez a legnagyobb és a legszebb vallási ünnep, és ő pontosan ezért választotta Rimszkij-Korszakov nagy Orosz húsvét című nyitányát. Ez egy ritkán játszott mű, tehát nagyon örülünk, hogy egy ilyen kuriózumot mutathatunk be Budapesten és Győrben is, és azért is nagyon érdekes, mert az orosz ortodox egyháznak az ismert liturgikus dallamai a szerző beleszőtte ebbe a nyitányba, tehát ezt is megismerheti a közönség, vagy akik érdeklődnek az orosz ortodox -bizánci zene iránt. Nekik ez biztos, hogy ez nagyon nagy élmény lesz. Ez az első szám, amelyet a méltán népszerű és ismert Sosztakovics IX. szimfónia fog követni. Ezt ugyan a II. világháború után írta a szerző, tehát egy borúsabb darab volt, de mégis talán a bécsi klasszikusoknak a világát idézi, tehát olyan szempontból ez sem egy borús mű, hanem egy bizakodó inkább. Ne feledkezzünk meg a koncert során nagyszerű szólistánkról; Sergei Krylov hegedűművészről, aki pedig a nagyon szép Prokofjev hegedűversenyt fogja előadni a koncerten, ami tulajdonképpen egy, mondhatjuk tavaszi darabnak is, hiszen minden hangjában a megújulást idézi meg, és fejezi ki. Nagyon friss, nagyon dinamikus, nagyon vidám hegedűverseny, úgyhogy jól illeszkedik ebbe az ünnepi, húsvéti programba. Az utolsó számunk pedig egy megemlékezés, hiszen Richard Strausstól játsszuk el a Rózsalovag szvitet, és ugye tudjuk, hogy idén ünnepeljük Richard Strauss 150. születésnapját, tehát az ő emlékére, vagyis a tiszteletéra adjuk, játsszuk el ezt a művet, ezt a szvitet.

Beszéltünk már a karmesterről, illetve a hegedűművészről. Nézzük a Fesztiválzenekart, a zenekar életében az orosz zeneművészet, az oroszok mennyire meghatározóak jelen pillanatban?

-Szezononként vannak hangsúlyok, hogy ha így lehet mondani. A mostani, 2013-14-es koncertszezonban például a cseh zene játszik kiemelt szerepet, hiszen a koncertszezont Dvořákkal kezdtük és Dvořákkal zárjuk majd. Szeptemberben az Európai Hidak című fesztiválon, Budapesten több szimfóniáját mutattuk be, illetve Dvořák Requiemét, ami egy ritkán hallott mű, és a szezon végén pedig a Ruszalka című operát fogjuk előadni Budapesten. Az orosz zeneirodalom, az orosz művek annyira részét képezik a repertoárnak, Nálunk mindig visszatérnek, nagyon szívesen és rendszeresen játsszuk orosz zeneszerzők műveit. Így alakult ki mostanra a program, aminek nagyon örülünk és annak is különösen, hogy így más közönség is meghallgathatja ezt a rendkívül érdekes összeállítást.

Eljut-e önökhöz a Győri Filharmonikus Zenekar híre?

- Én személy szerint tudok róla, én figyelemmel kísérem a magyarországi zenekarok munkáját, tevékenységét, és a Győri Filharmonikus Zenekarról is nekem leginkább az a képem alakult ki, hogy nagyon színes és nagyon vállalkozó szellemű zenekar, hiszen különböző produkciókban vesznek részt, legyen az egy könnyűzenei, egy komolyzenei, egy kisebb formáció, egy nagyobb formáció, tehát én úgy tapasztalom, hogy nagyon sok különböző programot adnak elő és próbálnak ki, ami egy zenekarnak és a művészeinek biztos mindig előnyére válik, ha mindig különböző helyzetekben, különböző stílusokban kipróbálhatják magukat.

A zenekar április 15-én több meglepetést is tartogat a zeneszerető közönségnek – erről hamarosan, addig is szóljon Gounod Katonakórusa. Gounod Katonakórusa után egy megállapítás, illetve egy ars poetica a Budapesti Fesztiválzenekartól; a komolyzene, vagy a klasszikus zene nem ördögtől való, mondta ezt Erdődy Orsolya annak kapcsán, hogy miért döntött úgy a zenekar, hogy módosítja a határokat a zenészek és a közönség között, hogy közelebb engedi őket. Fiataltani kell, és ehhez minden zenekarnak nyitni kell. Sokan tartanak ugyanis a komolyzenétől. Az elutasítás mögött – ezt tudjuk mindannyian, sok esetben a nem tudás, az ismerethiány van. Erről is beszélgetünk a folytatásban Erdődy Orsolya ügyvezető igazgató-helyettessel, addig is arról, milyen újdonsággal készül Győr városában, április 15-én a Budapesti Fesztiválzenekar.

-Győrben, mint ahogy mindenhol máshol is, a zenekar minőségi erényein kívül a zenekar sokszínűségét szeretnénk bemutatni. Éppen ezért, Győrbe nem csak az esti koncert programjával készülünk, hanem délután is ott lesz már a zenekar, és Győrbe is elvisszük a BFZ bekopog című rendkívül népszerű és érdekes programunkat, amelyet elsősorban zeneiskolás, középiskolás gyermekek számára talált ki a Fesztiválzenekar. Mini mesterkurzusokat tartanak azon tehetséges, és jelentkező növendékek számára, akik úgy gondolják, hogy szeretnék bemutatni tudásukat a Fesztiválzenekar egy-egy művészének. Ez nagyon jó alkalom arra, hogy a fiatalok inspirációt szerezzenek, hiszen ez mindig egy érdekes dolog, hogy egy világhírű zenekar egyik zenészének muzsikálhatnak, és bemutathatják azt a darabot, amelyen éppen dolgoznak. De számunkra is egyébként nagyon érdekes és fontos ez a küldetés, ez a feladat, hiszen sokszor előfordul, hogy nagy tehetségeket fedezünk fel ilyen meghallgatások során, akikkel aztán a Fesztiválzenekar a későbbiekben is tartja a kapcsolatot, és ha a tanáruk kéri, hogy hallgassuk meg a növendéket újból, adjunk esetleg tanácsot neki, ha például egy versenyre készül, akkor ezt mi nagyon szívesen megtesszük. A másik része, hogy a zenekar művészei rövid koncerteket adnak, különböző helyeken. És most nem fogom tudni még megmondani, hogy Győrben hol lesznek konkrétan ezek az események, de ezek lehetnek iskolák, óvodák, árvaház, idősek, otthona, de volt már olyan, Pécsett például; a Szülészeti Klinikán a kismamáknak játszottak a zenekar tagjai. Úgyhogy, ez is egy nagyon érdekes, színes esemény, amikor akár az utcán, akár a postán, akár egy bevásárló központban is találkozhatnak a helyiek, az ott lakók a Fesztiválzenekar művészeivel, ezzel is közelebb hozhatjuk hozzájuk a klasszikus zene szeretetét.

Igen, talán ez a sarkalatos pont. Hogyan lehet azokat becsábítani a koncertterembe, akik ódzkodnak a szimfonikus zenétől, vagy a zenekari felállástól, vagy a komolyzenétől, tehát mi az a metódus, amit ki kellene dolgozni pontosan azért, hogy a koncertre járók generációját fiatalítsák?

-Mi nem látjuk nagyon problematikusnak a helyzetet, de az biztos, hogy ezen dolgoznunk kell nekünk is, és nagyon sok fiatal és gyermek látogatónk, koncertlátogatónk van, de ők nem biztos, hogy az esti hangversenyekre jönnek el. Mindenki szereti a zenét, de nem biztos, hogy elég jó ismerik a klasszikus zenét. Igazából nem megszerettetni, hanem megismertetni kell velük a klasszikus zenét. Minden korosztályhoz a saját nyelvén, a saját szintjén kell szólnunk. Éppen ezért, mi kifejlesztettünk egy olyan zenei nevelési programot, csomagot, amiben egészen különböző korosztályokra lebontva, más-más projektet kínálunk a gyermekeknek, illetve fiataloknak. Kezdve az egészen kicsiket, a 4-5 éveseket, akiket „kakaó-koncertekre” várunk, eleve rövidebb darabokat játszunk nekik. Aztán van azok számára, akik már iskolások, de még nem játszanak hangszeren, egy „hangszerkóstoló”. A középiskolás korosztálynál úgy gondoljuk, hogy azt a korosztályt rendkívül érdekli a vizualitás, a vizuális művészetek, a videók, a képek. Számukra találtuk ki a „Lásd, amit hallasz” elnevezésű filmpályázatunkat. A szinte már felnőtt, fiatal felnőtt, egyetemista korosztálynál pedig úgy gondoljuk, hogy a körülményeket kell megváltoztatni. Végeztünk egy közvélemény-kutatatást arról, hogy szeretnek-e, vagy nem szeretnek-e az egyetemisták koncertekre járni, és ha nem annyira, akkor miért nem. És három dolog van, amit úgy éreztünk, hogy mindenkinél egyöntetű vélemény volt, amin változtatnunk kellett; a koncert helyszíne, az időpontja, és a jegyár. Nem a Művészetek Palotájába, vagy nem a Zeneakadémiára, ahol mi a klasszikus koncertjeinket rendezzük, hanem egy más, olyan helyszínen tartunk nekik programot, ahova ők szívesen járnak. Ezek a hangversenyek bizony nem este hétkor, vagy fél nyolckor kezdődnek, hanem éjfél körül.

Akkor ez egy bevált forma.

-Ez egy bevált forma. Például ezek az éjszakai, „Midnight Music” elnevezésű koncertjeink, most már többedik alkalommal is teltházasak. Nem székeken ülnek a fiatalok, tehát nem úgy van az elrendezés, mint egy hangversenyteremben, hogy van egy színpad, és van egy nézőtér, hanem beülhetnek a zenekarba, a zenészek mellé. Kiválaszthatják, hogy én most kíváncsi vagyok arra, hogy az üstdob mennyire hangosan szól, és ezért odahúzom a babzsákom az üstdobos mellé, és ezt fogom hallgatni a koncerten. És ez egy nagyon érdekes élmény.

A zenekari tagokat ez nem zavarja.

- A zenekari tagokat nem. A zenekari tagok ezeken az éjszakai koncerteken ugye nem is ünnepi ruhában, tehát nem szmokingban, vagy frakkban játszanak, hanem utcai ruhában, ezzel is jelezve azt, hogy mi le szeretnénk bontani a gátakat, a határokat a közönség és a zenekar művészei között – és ezáltal a közönség és a klasszikus zene között.

Erdődy Orsolyával, a zenekar ügyvezető igazgató-helyettesével beszélgettünk, ugyanis a Budapesti Fesztiválzenekart látjuk vendégül Győrött a Sándor János hangversenybérlet programjának köszönhetően. A nagyhéthez igazodik az április 15-ei zenei program, amikor is elhangzik Rimszkij-Korszakov Orosz húsvét nyitánya, Sosztakovics IX. szimfóniája, Prokofjev I. hegedűversenye és Strauss Rózsalovag szvitje. Vezényel Dimitrij Kitajenko, közreműködik Sergei Krylov hegedűművész.