Váltás mobil nézetre
fischerivan

Részlet a Fischer Ivánnal készített Népszava interjúból

A Budapesti Fesztiválzenekar legutóbb Rómában adott nagysikerű koncertet, melyre lapunk tudósítója is elkísérte a zenekart.

 

Milyen élmények kötik az olasz fővároshoz?

Sokat dolgoztam Rómában a Santa Cecilia Akadémia zenekarával, de ellátogattam ide máskor is, mert imádom ezt a várost. Az utóbbi évtizedekben a Fesztiválzenekarral ritkán jutottunk el Rómába, ezért is nagy öröm, hogy most itt lehetünk.

A zenekarnak milyenek az olasz kapcsolatai?

A sok utazgatás, ami nálunk rendszeres, már nem csak a kapcsolatokon múlik. Az utóbbi tíz-tizenöt évben a Fesztiválzenekarnak hihetetlen rangja lett a világban, sokfelé hívnak minket. Kérdés csak az, hogy megtaláljuk-e az adott hangversenyrendezőt, akivel meg tudunk egyezni a megfelelő dátumban, műsorban. Hála Istennek most már nem kell árulni a Fesztiválzenekart.

A mostani koncert, ahol Dohnányi, Prokofjev és Brahms műveket játszottak, a Magyar-Olasz Kulturális Évad egyik kiemelt eseménye. Ez a műsor kifejezetten ide készült?

A műsorokat mindenekelőtt a hazai koncertjeinkre állítjuk össze, utána ajánljuk ezeket a külföldi meghívóinknak. Az a mulatságos véletlen, hogy az ilyen jellegű koncerteket egy-két évre előre szervezik, mi viszont három-négy évvel korábban osztjuk be az életünket szinte óráról órára. Ezért gyakori, hogy már régen kész a műsorunk, amikor érkezik egy felkérés például egy állami rendezvényre. Most is ez történt.

Az idén harmincéves a Fesztiválzenekar, terveznek-e visszatekintést, hogyan ünneplik a születésnapot?

A születésnapi koncertet karácsonykor rendezzük. Sokat gondolkodtam ennek az eseménynek a tartalmán. Csábító volt az a gondolat, hogy ezen a születésnapon az elmúlt harminc év különböző történéseire emlékezzünk. De végül ezt az ötletet teljesen elvetettem, mert rájöttem, hogy mi nem ilyenek vagyunk. Ne a múltról szóljon ez a koncert, hanem a jövőről, arról, hogy a zenekar mit képvisel most és milyen tervei vannak a következő harminc évre.

Izgalommal várjuk, de a múltnál maradva: ön különböző projektekkel – hogy csak a legutóbbiakat említsük, kortárszenei, régi zenei együttes létrehozása, éjszakai koncertek – mindig próbálta mozgásban tartani a zenekart. Bővíthetők még ezek az ötletek?

Hogyne, bővíthetők. Valóban sok a belső reform a zenekar életében, igyekszünk állandóan újragondolni mindent, ez a Fesztiválzenekar legjellegzetesebb tulajdonsága. Nem vagyunk hajlandók leragadni semmiféle rutinnál. Nagy érték az az újító szellem, ami az együttest a legérdekesebb kísérletező laboratóriumok közé emelte. Mindig örülök annak, ha külföldi elemzők a Fesztiválzenekarral példálóznak, amikor a jövő zenekaráról van szó.

Ez konkrétan mit jelent?

Például azt, hogy a fiatal generáció is saját ügyének érezze egy szimfonikus zenekar fenntartását. A tavalyi év fontos újítása az éjféli koncertsorozat a Millenárison, a “Midnight Music”, ahol a főleg fiatalokból álló közönséget beültetjük a zenekar közé, így csodálatos kapcsolat jöhet létre az előadók és a hallgatóság között és egy új koncertforma is megszülethet. A világon nagyon sokan azon meditálnak, miként lehet a fiatalok érdeklődését a klasszikus zenével felkelteni, mi azzal járulunk ehhez hozzá, hogy kisérletezünk fiataloknak vonzó eseményekkel.

Helyes megfigyelés, hogy évek óta nő a külföldi muzsikusok aránya a zenekarban?

Ez valóban így van, de lassú folyamatról van szó. Olyanok vagyunk, mint egy klub, amelynek állandó tagjai vannak, de ahova szivesen látnak vendégeket is.

Újdonság, hogy a zenekar műsorában a következő évadban az ön művei is megjelennek. Miért kellett eddig erre várni?

- Különböző országokban tizenöt éve játsszák a darabjaimat, eddig valóban húzódoztam attól, hogy a saját zenekarom is műsorra tűzze ezeket. Tavaly egy sikeres belgiumi szerzői estet követően sokan kérdezték, miért nem adjuk elő ezeket a műveket itthon is. Most feladtam az ellenállást, sőt nyáron komponálok egy új művet is, ami szintén szerepel majd a programban.

A Művészetek Palotájában februárban bemutatott Mozart operát, a Figaro házasságát pedig New Yorkba is elviszik.

- Igen, augusztusban mutatjuk be New Yorkban. Ez egy sorozat része, két év múlva egy újabb Mozart operával készülünk, de még nem tudom megmondani, hogy melyik lesz a következő, amit színre viszünk.

Balogh Gyula / Népszava

 

A teljes cikk megtekintéséhez, kérjük kattintson ide