Váltás mobil nézetre
TRH-w

Fischer Iván operája, A Vörös Tehén az előítéleteket választja témájául (nytimes.com)

BUDAPEST — Fischer Iván, akit a világ elsősorban ragyogó karmesterként ismer, zenekarával, a Budapesti Fesztiválzenekarral világszerte rendre elvarázsolja a közönséget. A múlt héten Fischer Iván új  – társadalomkritikus – szerepben debütált, amikor zenekarával bemutatta azt az operát, amelyet azért írt, hogy elmondja a véleményét egy  jelenségről, amely őt és másokat egyaránt zavar Magyarországon: az  antiszemitizmussal szembeni növekvő engedékenységről. A mű alapjául egy hírhedt, 19. századi eset szolgál, amikor zsidókat azzal a hamis váddal illettek, hogy megöltek egy parasztlányt. A Vörös Tehén keletkezése nagyon szemléletesen megmutatja, hogy hogyan váltak a kulturális élet prominens képviselői közül néhányan annak a folyamatnak leghangosabb kritikusai, amelynek során Magyarország jobbra tolódott és  tekintélyelvű állammá vált Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt. Egy olyan időszakban, amikor a hagyományos magyar baloldali ellenzéket a korrupciós botrányok és önnön kommunista múltja bénítják meg, Fischer Iván is csatlakozott a magyar művészeknek ahhoz az egyre növekvő köréhez, amely nyíltan fellép az Európai Unió elveit megsértő kormány ellen. E körhöz tartozik Schiff András zongoraművész és a népszerű színházrendező, Alföldi Róbert, akit jobboldali politikusok homoszexualitása miatt gúnyolnak.

A magyarországi politikai feszültségek a jobboldali pártok Európa-szerte emelkedő népszerűségével egyidejűleg keletkeztek, amely ellen Franciaországtól Görögországig és Kelet-Európától a kulturális élet kiválóságai sorra válaszolnak. Miközben az egykori szocialista országok saját identitásukkal küszködnek, a nyugat társadalmi erői és a piac körülményei között, a nemzeti tendenciákban gyökereznek.

Sehol azonban olyan erővel nem vesznek részt a kulturális élet kiemelkedő szereplői a vitákban, mint ahogy azt Magyarorszogon teszik. Amióta 2010-ben Orbán Viktor hatalomra került, megváltoztatta az altkotmányt, megnyirbálta az igazságszolgáltatás lehetőségeit, a sajtószabadságot és a polgári szabadságjogokat. Ami még ennél is rosszabb, a szélsőjobboldali Jobbik majd 20 %.kal van jelen a parlamentben a maga nacionalista, antiszemita és bevándorlóellenes nézeteivel, ami Európa bármely más államában elképzelhetetlen volna.

A Vörös Tehén története egy 1882-es vérvádra alapul, amely a maga idején éppúgy megosztotta Magyarországot, ahogy a Dreyfuss-ügy később Franciaországot. A mű ambiciózus zenéje szimfonikus zenekarra és cigányzenekarra íródott, és a legkülönfélébb zenei utalásokkal an tele a klezmertől a rapig és Mozartig. A produkció, amelyben közreműködnek felnőtt és gyermek előadók egyaránt, a 19. századba helyezi ugyan a cselekményt,  de nem lehet nem felismerni a mai korra tett utalásokat.

A színpadon egy vörös papírmasé tehén tipor egy parasztlány lábára. Egy másik jelenetben ugyanaz a tömeg ropja a  népitáncot, amelyet később futballhuligánként látunk viszont, vuvuzelát fújva, magyar nemzeti lobogókat lobogtatva és büntetést követelve a zsidókra. Ezután megérkezik a múltból Kossuth Lajos, a nagy magyar államférfi, aki mély bassz-baritonján arról énekel, hogy hazafiként szégyelli magát az antiszemita agitáció miatt és megveti azt.

Egy a közelmúltban adott interjújában Fischer Iván azt nyilatkozta, hogy régóta tervezett egy operát erről a témáról, ám várt a megírásával, most azonban a Jobbik előretörése miatt érezte szükségesnek, hogy megkomponálja azt.

„Az utóbbi egy-két évben egyre gyakrabban gondoltam rá, hogy most meg kell írnom.”, mondta Fischer Iván. Mint elmondta, ült a dolgozószobájában, tágas otthonában, a nagy zongora mellett, szemben könyespolcával, soknyelvű könyvtárával, – a kozmopolitizmus kicsiny szigetén egy mindinkább befelé forduló országban.

„A kultúrának nem szabad a politika mindennapjaival foglalkoznia”, így Fischer Iván, aki a Washington National Syymphony Orchestra vezető karmestere is volt. „Azt akarjuk, hogy mondanivalónk jövőre és azután s érvényes legyen. De azt hiszem, a kultúrának megvan abban is a felelőssége, hogy megtalálja a lényeget, amindennapok történéseei mögötti  igazságot.”

A kép most azt mutatja, hogy Orbán Viktor körüludvarolja a szélsőjobboldal szavazóit, így próbálva megőrizni többségét a jövő tavaszi választásokon. Ez azt a klímát erősíti, amelyben a külföldiek, különösen az Európai Unió és a Valutaalap ellen generált ellenségesség következményeképpen elfogadottá vált az a közbeszéd, amely az ország gazdasági állapotáért  a zsidókat hibáztatja.

Tavaly a Nobel-díjas magyar író, Kertész Imre a hamelni patkányfogóhoz hasonlította Orbán Viktort és megállapította, hogy a demokrácia soha nem vert teljességgel gyökeret Magyarországon Ugyanabban az évben a világhírű zongoraművész, Schiff András kavart vihart azzal a kijelentésével, hogy nem lép addig Magyarország földjére, amíg Orbán van hatalmon.

A zsidó származású Fischer Iván elmondta, hogy ő nem érez így, ő zenekarának, a Budapesti Fesztiválzenekarnak szenteli magát, amely állami támogatásban részesül. Jóllehet, Berlin és Budapest ingázik, részt vesz a magyarországi közbeszédnek.

A tiszaeszlári vérvád-ügy jól ismert Magyarországon. Tavaly a Jobbik egyik parlamenti képviselője azt javasolta, vegyék elő és tárgyalják újra az esetet, amely szerint lehetséges, hogy a zsidók gyilkolták meg a lányt.

A képviselő javaslatát elítélték. Az Orbán kormány valóban erőfeszítéseket tesz azért, hogy ne mossák egybe a Jobbikkal. „Nincs együttműködés a Jobbikkal, és nincs szükség a támogatására a Parlamentben”, jelentette ki e-mail-üzenetében a kormány egyik szóvivője, Kumin Ferenc.

A szélsőjobboldal előretörése egy időben történik azzal, hogy Magyarországon a berlini fal leomlása óta reneszánszát éli a zsidó élet. A magyar miniszterelnök-helyettes ebben a hónapban kijelentette, hogy a magyaroknak vállalniuk kell a felelősséget a holokausztért. Jövőre Magyarország dollármilliókat költ a magyar zsidók deportálásának 70. évfordulójára tervezett megemlékezésekre.

Fischer Iván üdvözölte ezeket a lépéseket, de kijelentette, szeretné, ha a kormány ennél tovább lépne, ha elhatárolódna mindentől, amit a szélsőjobb tesz. A családi értékek ürügyén folytatott kampány keretében a jobbikos politikusok a Parlamentben nyilvánosan gúnyolódtak Alföldi Róbert homoszexualitásán. Tavaly nyáron menesztették a Nemzeti Színház igazgatói posztjáról, helyette pedig egy a kormányhoz közelálló új igazgatót neveztek ki.

Míg Fischer Ivánt külföldön jobban ismerik, mint hazájában, Alföldi azonban amolyan nemzeti hőssé vált. Mielőtt kiakólbólították volna színházából, előadásaihoz – köztük magyar klasszikusok átdolgozásaihoz és Tony Kushner „Angyalok Amerikában” című darabjához, az emberek éjszaka beálltak a sorba, hogy jegyet kapjanak. Most az X-Faktor magyar verziójában a 10 milliós magyar népességből átlagosan 2,5 milliónyian nézik őt.

Azt a beszédét, amelyet a közelmúltban Bécsben mondott, és amely a kultúraa és a demokrácia viszonyát taglalta, a magyar sajtó is széles körben ismertette és tárgyalta.

Egyik interjújában Alföldi ugyancsak érintette e témákat. „Nem felelek meg annak, ahogy a kormány a magyar állampolgárokat eképzeli”, mondta. „Szerintük egy jó állampolgárnak kereszténynek és heteroszexuálisnak kell lennie, egynél több gyereke kell, hogy legyen; ne bíráljon és higgyen a múltban.” Azt is hozzátette: „Az állaampolgár ne is kérdezzen. De szerintem egy színházigazgatónak, különösen a Nemzeti Színház igazgatójának az a dolga, hogy kérdezzen, hogy olyan kérdéseket tegyen fel, amelyek az egész társadalom számára fontosak.”

Magyarországon erős a civil társadalom. 2011 óta ezrek vettek részt azokon a tüntetéseken, amelyeken a kormány alkotmánymódosításai és az új médiatörvény ellen tiltakoztak. Az újsgírók és elemzők szerint a változások nem szüntették meg a szólásszabadságot, de potenciális fenyegetést jelentenek – egy olyan eszközt, amelyet a kormány bevethet, ha úgy gondolja. Az eredmény öncenzúra (A kormány cáfolja, hogy a törvény elnyomja a szólás szabadságát.)

A Vörös Tehén bemutatója után a közönség tagjai vitatkoztak aa darab hatásáról. „Ha ezt az operát 7-800 ember látja csak, akkor annak nincs hatása.”- véli János József. Patkós Katalin közbeszól: „Ne legyünk pesszimisták”, mondja. „Ez egy fontos hozzájárulás. Hogy aztán mennyire lesz hatásos, az már nem Fischer prtoblémája.”