Váltás mobil nézetre
novak-eszter

Interjú a szeptemberi Der Jasager iskolaopera rendezőjével, Novák Eszterrel

Bertolt Brecht- Kurt Weill a “Der Jasager” című iskolaoperáját rendezi a Budapesti Fesztiválzenekar új évadának nyitó előadásaként a Művészetek Palotájában. Miről szól ez a Georg Hauptmann által japánból fordított és Bertolt Brecht által írt darab, miért nevezhető iskolaoperának?

Ez egy valódi tanmese. Egy kisfiúról szól, aki hosszú útra kél tanárával és három diáktársával, hogy a hegyen túlról gyógyszert és a gyógyuláshoz szükséges tudást hozza el, de nem bírja az utat, és hogy ne hátráltassa a többieket, beleegyezik a hagyomány által diktált sorsába, hogy letaszítsák a hegyről. Igent mond.

A tandrámák valamilyen alapigazságra szoktak rámutatni. Vajon Brecht mit akart üzenni azzal, hogy a szófogadó, mindent elfogadó kisfiú végülis beleegyezik abba, hogy a halálba küldjék?

A tandrámák alapigazságokat, a lét alapvető morális kérdéseit feszegetik. Talán nem is az a dolguk, hogy egy világos üzenetet hordozzanak, hanem hogy felkavarjanak, kérdéseket tehessünk fel általuk és válaszokat kereshessünk. Tehát arra valók, hogy gondolkodjunk magunkban vagy közösen, mindegy is, egyáltalán gondolkodjunk. Ne szokjunk le róla. Brecht sem ad egyértelmű választ, de felpiszkál, jó esetben dühössé tesz. A Jasager éppen azt kérdezi, hogy vajon helyesen döntünk-e, ha gondolkodás nélkül, saját sorsunkért nem vállalva a felelősséget vakon mondunk igent olyan helyzetben, amikor más választásunk is lehetne. Tágabb aspektusai is vannak ennek a kérdésnek: megéri-e bologató Jánosnak lenni, vagy éppen hőssé válni olyankor, amikor annak semmi értelme. A Brecht mű két tételes, van egy olyan kisfiú is, aki nemet mond.

Igen, Brecht megírta a Neinsager című művet is. Az az ellenkezőjét vallja?

Az a másik lehetséges vége ugyanannak a történetnek. Ott a kisfiú elgondolkodik, nemet mond, és ezzel diáktársait is gondolkodásra készteti, akik az esetleges szégyent is vállalva visszaviszik a kisfiút a faluba, mert megértik, hogy értelmetlen volna a halála. A két történet együtt érvényes. Együtt még inkább elgondolkodtat.

A “Neinsager”-t is beépíti a bemutatandó iskolaoperába?

Mindenképp. Csak még keresem a formáját, mert Weill ahhoz sajnos nem írt zenét. Azon töröm a fejem, hogyan tudjuk úgy megcsinálni, hogy ne váljon ketté az előadás. Lehet, hogy a Neinsager által felvetett lehetőséget valamiféle vitaszínházként, már a gyerekekkel kell felfedeztetni. De az is lehet, hogy a másik feléhez is tudunk valamit használni a Weill zenéből. Ezen dolgozunk éppen.

Milyen elgondolás szerint fogja megrendezni a darabot?

Egyszerű, tanmeséhez illő, stilizált- mozgásos előadást képzelünk el, olyat, ami a gondolatok tisztaságára összpontosít és engedi a drámai erejű, de fiatalok számára talán szokatlan hangzásvilágú zenét érvényesülni. Fekete Anna Klaudia tervezi hozzá a látványt és Horkai Barna a mozgást. Mindketten most diplomáztak.

Kik a szereplők, hogyan, milyen koncepció szerint válogatta őket a Színművészeti Egyetem hallgatói közül?

Zsámbéki Gábor és Fullajtár Andrea másodéves színész osztályával dolgozunk, illetve még három lánnyal egészítjük ki a női szólamokat, hiszen a Színművészeti Egyetem színész osztályaiban mindig sokkal kevesebb a lány.

Ezt a Színház-és Filmművészeti Egyetemen Zsámbéki Gábor és Fullajtár Andrea által vezetett osztályt, ahogy tudom, igen jól ismeri. Milyen összetételű, milyen szellemiségű csapatot kell elképzelnünk?

Kivételes szellemiségű, szorgalmú, különös fantáziájú osztály. Selmeczi Györggyel tanítjuk nekik a zenés mesterséget, és nagy öröm őket tanítani. Különösen muzikálisak és nyitottak, annyira, hogy bele merek vágni velük ebbe a zeneileg egyáltalán nem könnyű feladatba.

Milyen korosztály számára íródott darabról van szó, s ezt figyelembe veszi-e a rendezés során?

Rettentő fontosnak tartom Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar évek óta tartó iskolaprogramját, aminek a lényeges része nem a Müpában, hanem az iskolákban történik. Nagy kedvvel veszek részt benne és ezt veszem csak figyelembe igazán.
Egyébként nem hiszem, hogy van olyan korosztály, akit ne érintene meg a témája. Brecht nyilván fiataloknak szánja, akik előtt még ott áll az élet és a lehetőség, hogy saját sorsukat kézbe vegyék és elsajátítsák az önálló gondolkodás képességét.

További információért és jegyvásárlásért kattintson IDE.