2010. szept. 7.   Győr, Színház
2010. szept. 8.   Szombathely, Agóra Kulturális Központ
2010. szept. 10.   Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Zenekari hangversenyek

2010. szeptember 24.
péntek
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
19:45
jegy: 12000/7300/5100/3950 Ft
Doráti/a-bérlet · Doráti/b-bérlet · Doráti/c-bérlet
karmester:
Fischer Iván
Brahms, Johannes I. (d-moll) zongoraverseny, Op.15 (00:42)
Bartók, Béla Román tánc zenekarra, Sz.47a, BB 61 (00:05)
Bartók, Béla Concerto, Sz 116, BB 123 (00:38)
Schiff András · (zongora)
A HVG Kiadói Zrt. támogatásával
 
Fischer Iván:

Fischer Iván az 1983-ban történt alapítás óta a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója. Korábban művészeti igazgatója volt a Kent Operának, zeneigazgatója a Lyoni Operának és vezető karmestere a washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekarnak.

A BFZ és Fischer Iván közötti, ma már világhírű partneri kapcsolat a komolyzene utóbbi 25 évének egyik legnagyobb sikertörténete. Fischer számos reformot vezetett be, intenzív próbamódszereket, kamarazenélést honosított meg, amely minden zenekari tag számára biztosítja a kreatív munka lehetőségét. A Fesztiválzenekarra külföldi koncertturnéi, a Philips és a Channel Classics kiadók gondozásában megjelent lemezei révén a nemzetközi zenei élet minden idők egyik legsikeresebb magyar kulturális intézményeként tekint, Fischer Ivánt pedig a világ legújítóbb és leginspirálóbb zenekarvezetői között tartják számon.

Számos új koncertformát talált ki és honosított meg, többek között az évtizedek óta töretlenül sikeres kakaókoncerteket kisgyerekeknek, a meghirdetett műsor nélküli titok-koncerteket, a beszélgetéssel egybekötött egyforintos koncerteket, a Hősök terén tartott nagyszabású szabadtéri hangversenyeket, a szcenikus elemekkel kibővített koncerttermi operaelőadásokat. Több fesztivál alapítása fűződik a nevéhez, így a kilencvenes évek nyári barokk zenei fesztiválja és a 2005-ben elindított Budapesti Mahler Ünnep, amely lehetőséget nyújt új művek rendelésére és bemutatására is.

Vendégkarmesterként Fischer Iván a legrangosabb zenekarokkal dolgozik. Több mint tíz alkalommal vezényelte a Berlini Filharmonikusokat, évente két hetet tölt a Concertgebouw Zenekarral. Az Egyesült Államokban rendszeresen dolgozik a New York-i Filharmonikusokkal és a Clevelandi Zenekarral.

Operaházi fellépéseit (Bécs, Párizs, London stb.) mindig jelentős nemzetközi figyelem kíséri. Párizsi Varázsfuvolája gyakran látható a Mezzo tévécsatornán, a Glyndebourne-i Fesztiválon 2006-ban általa vezényelt Così fan tutte előadás DVD-n is nagy siker. Saját rendezésében Budapesten bemutatta Mozart Figaro házassága és Don Giovanni című operáit. Az utóbbi produkciót több országba is meghívták. Lemezfelvételeit számos nemzetközi díjjal tüntették ki.

A világhírű karmester budapesti zongora-, hegedű- és csellótanulmányok után a Bécsi Zeneakadémián tanult, Hans Swarovsky karmesterosztályában. Intenzíven foglalkozott a régi zene előadásmódjával, két évig Nikolaus Harnoncourt asszisztense volt.

Az utóbbi években zeneszerzőként is bemutatkozott, műveit előadták az USA-ban, Svájcban, Ausztriában, Hollandiában és Németországban. 2005-ös amszterdami első szerzői estjét egy újabb követi 2011 februárjában.

Alapítója a Magyar Mahler Társaságnak, patrónusa a Brit Kodály Akadémiának. Göncz Árpád a Magyar Köztársaság Elnökének Arany Emlékérmével, a Davosi Világgazdasági Fórum Kristály-díjjal tüntette ki. A francia államtól Chevalier des Arts et des Lettres címet, a magyar államtól Kossuth-díjat kapott. Budapest díszpolgára.

Schiff András:

A Kadosa Pál által útjára bocsátott, már-már legendás zongorista-generáció egyik legkitűnőbb tagjának, az 1953-ban született Schiff Andrásnak a fellépései a világ minden pontján a zenei élet ünnepi eseményei közé tartoznak. A Bartók-Pásztory Díjjal (1991), a legjobb hangszeres szólistának járó Nemzetközi Komolyzenei Díjjal (1992) és Kossuth-díjjal (1996) kitüntetett művész rendszeres vendég a Fesztiválzenekarnál. A Bach-Bartók zongoraversenyeket megszólaltató nagysikerű 1995-ös budapesti és bécsi koncertek után 1997 nyarán Edinburgh és London, 1998 őszén pedig több amerikai nagyváros és a new york-i Carnegie Hall közönsége hallhatta a világhírű zongoraművész, Fischer Iván és a BFZ együtt-muzsikálását, amelyet a Teldec lemezen is megörökített (Bartók 1.-2.-3. zongoraverseny). A 2003/2004-es évadban Schiff Beethoven összes zongoraversenyét szólaltatta meg karmesterként és szólistaként a Fesztiválzenekar budapesti koncertsorozatában. 1999-ben Cappella Andrea Barca néven saját kamarazenekart alapított. 1989-1998 között az ausztriai Mondsee Fesztivál művészeti vezetője volt. Lemezeit számtalan nemzetközi kitüntetés, köztük két Grammy- és két Gramophone-díj jutalmazta.

A művekről:

Brahms d-moll zongoraversenyének a története meglehetősen szokatlan. Schumann tanácsára Brahms 1858-ban egy szimfónia írásába kezdett: a hangszerelést későbbre hagyva a partitúra kétzongorás letétben készült el. A hangszerelés során kiderült, hogy a zongora jelenléte nemigen kerülhető meg és a darabot Brahms zongoraversennyé dolgozta át. A szimfónia gyászmenet-tétele nem illett volna a zongoraversenybe: ezt a zeneszerző a Német Requiemben használta fel. A Brahms „Sturm und Drang” korszakát jól jellemző darab, amelynek ősbemutatója 1859-ben Hannoverben volt Joachim József vezényletével, siralmasan megbukott. Lehetséges, hogy a közönséget meglepte a mű újdonsága, vagy talán Liszt zongoraversenyeinek árnyékában hatott szürkének, puritán-egyszerűnek ez a zenei nyelv, amely amazok nagyvilági dikciójához képest valóban faragatlannak, szigorúnak tűnhetett. Hosszabb időbe telt, amíg megtalálta helyét a versenyműirodalom népszerű, gyakran játszott alkotásai között. (Utolsó BFZ előadás 2006. augusztus 22., Nagy-Britannia, Edinburgh, Usher Hall, szólista Richard Goode, karmester Fischer Iván)

A Két román táncot (Op.8a) Bartók 1909 és 1910 között írta zongorára, és az elsőt táncot egy 1911. február 12-i koncertre dolgozta át zenekarra. A bemutató felettébb pozitív kritikái a táncot mint briliánsan hangszerelt, bizarr módon harmonizált, orgiasztikus zárású művet jellemzik. A közönség oly kitörő lelkesedéssel fogadta a darabot, hogy a zenekar kénytelen volt azt megismételni. Bartók 1931-es nyilatkozata szerint a mű, bár román népzenei ihletésű, a szerző saját témáit dolgozza fel. (Utolsó BFZ előadás 1997. december 20, Budapest, Zeneakadémia, karmester Fischer Iván)

A Concerto Bartók első műve, amely amerikai emigrációjában keletkezett, négy esztendei hallgatás után. A mű címe a barokk zene egyik sajátos, különféle hangszereket és hangszercsoportokat szembeállító — mintegy versengésre késztető — műfajára utal. Meglepő gyorsasággal, alig két hónap alatt készült el, a bemutató azonban több mint egy évet váratott magára: 1944 decemberében vezényelte a Bostoni Szimfonikusok élén a megrendelő Serge Koussevitzky. "A Concerto összefoglaló mű. Olyan értelemben az, mint Mozart Varázsfuvolája. Kort, korszakot és alkotót egyesít különös harmóniában. Tökéletes zártsága, folytathatatlan költészete az életút végét jelzi. (…) 1943: a Concerto mondanivalójához ez az évszám ad kulcsot. Mert ennek a műnek szavakban is megfogalmazott mondanivalója van, ami élesen elkülöníti általában a neoklasszikus kompozícióktól. Bartók - szokásától eltérően - a Concertóhoz fűzött megjegyzéseiben nemcsak zenei kérdéseket feszeget, hanem a mű eszméjére is utal: ’A mű hangulata - eltekintve a tréfás második tételtől - egészében az első tétel és a harmadik gyászos siratóénekének sötétségéből az utolsó élet-igenléséhez vezető fokozatos átmenetet valósítja meg.’” (Batta András) (Utolsó BFZ előadás 2007. január 18., Németország, Stuttgart, Liederhalle, karmester Fischer Iván)




Fischer Iván és zenekara az elmúlt évek szisztematikus munkájával valóságos Dvorák-specialistává képezte magát {...} Meleg, telt, vérbeli romantikus hangszín, precízen felépített dramaturgia és töretlen kifejezőerő jellemezte a magyar hangversenyteremben ritkán hallhatóan magas színvonalú előadást.
Budapest, Magyar Hírlap, 2001. március 27, Retkes Attila
 

Facebook ikon
BFZ | nagyfelbontású letölthető fotók
BFZ | fotógaléria design: ©Ars-Wonderland