Váltás mobil nézetre
FIÚK

FIÚK

Fischer Iván Új Karmestereket
mutat be

Teret adunk a tehetségnek

Fiatalok, tele vannak tettvággyal, friss energiákkal, érzékenységgel és kíváncsisággal. Fischer Iván a 2016–17-es évadban három, a Fesztiválzenekarhoz közel álló karmesternek ad lehetőséget arra, hogy a BFZ élén mutatkozzanak be a magyar közönségnek. Novemberben Dubóczky Gergelyt, áprilisban pedig a francia Victor Aviat-t és az ausztrál Vladimir Fanshilt köszönthetjük a Zeneakadémia színpadán.

Felkészül: Victor Aviat

A fiatal karmester személyes ajánlója:
Éled a tavasz! Annak tükrében, hogy Arthur Honegger súlyos betegségben (szívkoszorúér-trombózis) szenvedett a kamaraszimfóniájának megírása előtti évben, nagyon is érthető a negyedik tétel mai összehasonlítása „egy hálaadó [imával], egy olyan ember halk köszönetével, aki most van túl egy súlyos betegség legválságosabb pillanatain.” Az egész concerto meditatív nyugalomban ringatózik, érződik benne a természet közelsége, az élet mély és befelé forduló dicsőítése. Robert Schumann Tavaszi szimfóniája a tökéletes extrovertált nővére ennek a darabnak: „A völgyben éled a tavasz!” Adolf Böttger két verse, a Liebesfrühling és a Frühlingsgedicht ihlette a szimfóniát, amelyet Schumann mindössze négy nap alatt vetett papírra 1841 januárjában. Igazán örömteli zene, amelyben annyi a szerelem, amennyit csak a tavasz nyújthat. Schumannhoz hasonlóan Wolfgang Amadeus Mozart is 1783 novemberének első négy napjában komponálta a Linzi szimfóniát, az ottani gróf kérésére. A két szimfónia egymáshoz is szól. Mozart esti szerenáddá igyekszik alakítani a lassú tételt, míg Schumann hangszerelése és zenei nyelve kifejezetten klasszikus felfogást kíván.

Így kezdődött a Victor Aviat története a BFZ-vel.

Vladimir Fanshil személyes ajánlója

Az első mű Glinka Keringő-fantáziája – az eredeti orosz nagy báli keringő. Glinka, majd az utána következő orosz zeneszerzők számára a keringő nem egyszerűen egy tánc, hanem önkifejezési lehetőség, amellyel életre kelthető a melankólia, a szerelem, a féltékenység, a báj és még sok más érzelem. Prokofjev zenéjében azt imádom, ahogy egyszerre könnyed és játékos, de mindig van egy tapintható mélysége. Egyszerre volt groteszk és vicces, költői és gúnyos, ez a kettősség teszi Prokofjevet zsenivé. Mozart zenéje szintén a fiatalos önkifejezés csúcsa. Prokofjevhez hasonlóan Mozart is imádott viccelődni és grimaszolni. Számomra a szellemesség és a zsenialitás összeköti ezt a két csodagyereket, akik a zenéjükben mindig képesek fiatalok maradni. A két hegedűre írt Concertonét Mozart mindössze tizennyolc éves korában, de már nagyon ismert komponistaként szerezte. A versenyműben Mozart kiaknázta a két szólista és a két zenekari szólista – oboa és cselló – összjátékában rejlő lehetőségeket, így töltve meg a darabot párbeszéddel, humorral és bájjal. Prokofjev utolsó szimfóniája a kifinomultság és a zenei kifejezés mesterműve, amelyben két, egymástól nagyon eltérő jelleg találkozik: a felszín áttetsző és derűs, ám a mélység sötét, küzdelemmel teli üzenetet hordoz. A teljes ajánló itt elérhető.

Így kezdődött Vladimir Fanshil története a BFZ-vel.

 

Kapcsolódó videók


A sorozat koncertjei