Váltás mobil nézetre
Mendelssohn–Schumann-maraton

Mendelssohn–Schumann-maraton

Művészeti vezető: Fischer Iván

A Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös rendezésében.

 

A BFZ és a Müpa 2008-ban hagyományt teremtett. A zene kedvelői, rajongói és bolondjai piros betűs ünnepként tartják számon az évente megrendezett maratoni napot, amelyen mindenki kedvére tobzódhat kedves zeneszerzője darabjaiban. A maratonon minden évben közel tízezren vesznek részt; a közönségnek tekintélyes részét teszik ki azok a nagyétkűek, akik minden egyes koncertet végigülnek. Csajkovszkij, Bach, Beethoven, Bartók, Mozart, Schubert, Dvořák és Stravinsky után most újításként nem egy, hanem két főszereplője lesz a 2016. január 31-i maratonnak: Felix Mendelssohn-Bartholdy és Robert Schumann zenéjéből áll össze a nap programja. A német romantika két nagy alkotójának munkássága sok tekintetben kapcsolódik egymáshoz, miközben kontrasztban is áll egymással, hiszen míg Mendelssohn romantikus életérzését klasszikus formákba öntötte, addig a pályája elején a hagyományos formákkal szakító Schumann inkább volt újító, nem ragaszkodott ilyen mértékben a klasszikus zenei örökséghez. A szó legszorosabb értelmében kortársak voltak, Mendelssohn 1809-ben született és 1847-ben halt meg, az 1810-es születésű Schumann-nak hosszabb, de jóval nehezebb élet adatott meg, 1856-ban elborult elmével az endenichi ideggyógyintézetben végezte.

Mendelssohn csodagyerekként indult, alig tizenhét évesen írta a Szentivánéji álom-nyitányt, korai műve az Oktett, és gyerekként írta első kisoperáját is. Kilencévesen lépett fel először nyilvánosan, és tizenhat évesen, Cherubini biztatására választotta a zenei pályát. Saját életművével zeneszerzőként is bőségesen kiérdemelte helyét a zenetörténet legnagyobbjainak panteonjában, ám Bach műveinek újrafelfedezésével, Lipcse zenei életének felfejlesztésével és konzervatóriumának megalapításával karmesterként és zeneigazgatóként is komoly érdemeket szerzett. A fiatal Schumann két nagy szenvedélye az irodalom és a zene volt, amelyek közül sokáig nem is tudott választani. Lipcsében – szülői kényszernek engedve – jogot tanult, s mellette a neves zongorapedagógusnál, későbbi apósánál, Friedrich Wiecknél folytatta zongoratanulmányait. Húszévesen egy Paganini-hangverseny élményének hatására végleg a zenei pálya mellett döntött. 1834-ben megalapította, majd 10 éven át vezette a Neue Zeitschrift für Musik c. folyóiratot, mely a kor egyik legjelentősebb zenei orgánumává nőtte ki magát. Gazdag és változatos zeneszerzői és elméleti munkássága a zenetörténet legjelentősebb alkotói között jelöli ki helyét.

Jegyek november 4-től kaphatók.

Kapcsolódó videók


A sorozat koncertjei

Nem találta, amit keres? Kérdése van egy koncerttel kapcsolatban?

Írjon nekünk a bfofound@bfz.hu címre vagy hívjon a +36 1 489 43 30 telefonszámon!