Váltás mobil nézetre

A koncertről

„Tündérmese-balett két jelenetben” – így szól a Mihail Fokin forgatókönyvére írott balett műfaji meghatározása. A művet 1910-ben, Párizsban mutatta be Gyagilev társulata, az Orosz Balett . Zeneszerzőként eredetileg Nyikolaj Cserepnyin, majd Anatolij Ljadov neve került szóba, végül azonban a fiatal Stravinsky kapta a felkérést, aki nem volt ismeretlen Gyagilev és Fokin előtt, az előző esztendőben ugyanis a Szilfidek című balett párizsi előadásához már meghangszerelt két számot. A komponistának hízelgett a megbízás, amelynek kedvéért félretette A csalogány című  operáját és dolgozni kezdett A tűzmadár történetének megzenésítésén. A komponálással 1910 márciusában, a hangszereléssel egy hónappal később készült el, a végső csiszolás után, május 18-án fejezte be művét, amely pályáján áttörést jelentett: táncjátéka egycsapásra meghozta számára a hírnevet és az elismerést.  Egy évvel később Stravinsky a balett zenéjéből zenekari szvitet komponált, majd ezt két ízben átdolgozta.  A tűzmadár zenéje híven mutatja mindazokat a hatásokat, amelyek Stravinsky „első periódusának” stílusát meghatározták. Részben mesterének, Rimszkij-Korszakovnak briliáns hangszerelési technikáját követi, részben a francia impresszionisták festői és merész hangzásait adaptálja. Ami mindezeken túl A tűzmadár jellegzetességét adja, az az orosz népzene döntő hatása. A darab keletkezéséről sokat tudunk magától a szerzőtől. A tűzmadár jelentette karmesteri  pályájának gerincét is: több mint ezerszer vezényelte ezt a művét, ám mint egy Robert Crafttal folytatott beszélgetésében elmondta, a későbbi előadások sem feledtették vele az egykori produkciók lámpalázát. Olyan részleteket is megosztott interjúvolójával, hogy milyen volt, amikor az első produkcióban lovakat is felléptettek,  az oktalan állatok azonban  – nem lévén képzett balettosok – saját koreográfiával léptek színre, sőt, rossz illatú névjegyeiket is otthagyták a színpadon.  A tűzmadár nagy sikerű párizsi bemutatója után ismerkedett meg Stravinsky Debussyvel is, aki azzal a nem túl hízelgő, de legalább őszinte megjegyzéssel ápolta fiatal kollégája önbizalmát, hogy „valamivel csak el kell kezdeni…”

A hangversenyeken leggyakrabban az 1919-ből származó, második változat hallható. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara azonban Kovács János zenei irányításával az 1910-ben bemutatott eredeti balettzenét játssza.

Jegyárak

990 Ft


Részletes program

Igor Stravinsky: A tűzmadár (balettzene)

karmester

Kovács János

Közreműködők

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara