Váltás mobil nézetre

A koncertről

A Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenyén két vonószenekarra komponált mű hangzik el. A kettő közül a későbbi, az 1946-ban, Hollywoodban írott Concerto in D a komponista neoklasszikus stíluskorszakának záródarabja, ama meglepően nagyszámú művek egyike, amelyek Paul Sachernek köszönhetik létüket. Ő rendelte a darabot Stravinskytól a Bázeli Kamarazenekar megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. A kivételesen elegáns alkotás majd két évtizeddel a (vele sok hasonlóságot mutató) Apollon Musagete sikere után keletkezett.

„… a washingtoni Library of Congress felkért, komponáljak balettzenét egy korunk zenéjének szentelt fesztiválra, amelyen több élő zeneszerzőnek speciálisan erre az alkalomra írt művét mutatják be. (…) A téma megválasztását rám bízták, valamelyes kötöttséget csak a mintegy félórában megszabott időtartam és a helyiség korlátozott méretei miatti kisszámú együttes jelentett. Kapóra jött az ajánlat, mert ez idő tájt többé-kevésbé szabad voltam, s most megvalósíthattam egy tervet, mely régóta foglalkoztatott: balettet komponálhattam a görög mitológiából vett néhány epizódra úgy, hogy a mitológia plaszticitását a klasszikusnak nevezett balett mintegy áttételes formában mutassa meg. Apollon Muszagetészt választottam témául, vagyis a múzsák vezérét és művészetük ihletőjét.” – írja Stravinsky Életem című könyvében félórás balettzenéjéről. Ha a Pulcinella a komponista neoklasszicizmusának kezdőpontja volt, akkor az Apollon Musagete minden bizonnyal a tetőpontja a komponista e korszakának. „… az Apollont vonósegyüttesrre komponáltam”, írja másutt a szerző. „Zeném – a rendes zenekarban általában használatos kvartett, illetve pontosabban kvintett helyett (első és második hegedűk, mélyhegedűk, gordonkák és nagybőgők) – hat vonóscsoportot tett szükségessé. Ezért az együttest egy hatodik csoporttal egészítettem ki, a másodgordonkákkal. Hangszeres szextettet alakítottam ki tehát, melyben minden csoportnak megvolt a maga pontosan körülhatárolt szerepe, ami viszont szükségessé tette, hogy az együttesben helyes arányban oszoljék meg a csoportok hangszereinek száma. … A közönség igen jól fogadta művemet, s a siker felülmúlta várakozásomat, hiszen az Apollon zenéjéből hiányoznak azok az elemek, amelyek első hallásra lelkesedést váltanak ki a hallgatóságból” – fűzi még hozzá a szerző az 1928-as bemutatóhoz kapcsolódón. Stravinsky balettjét Balanchine koreografálta meg. Kortársi visszaemlékezések szerint az eredmény zene és tánc tökéletes egysége, a tiszta, klasszikus szépség kifejeződése volt.

Jegyárak

990 Ft


Részletes program

Igor Stravinksy: Concerto D-benIgor Stravinksy: Apollon Musagete

koncertmester

Rolla János

Közreműködők

Liszt Ferenc Kamarazenekar