Váltás mobil nézetre

A koncertről

A magyar közönség az 1956-os operaházi bemutató óta hagyományosan együtt hallhatja A kékszakállú herceg vára című operát, A csodálatos mandarin című pantomimot és A fából faragott királyfi című táncjátékot. Hangversenyünkön a két utóbbi – táncszínpadra írott – művet mutatjuk be, szcenírozott változatban.
„Talán furcsán hangzik – nyilatkozta Bartók A fából faragott király bemutatójának napján –, de megvallom, hogy e balett megírására A kékszakállú herceg vára című operám mellőzése adott impulzust. Ez a munkám tudvalevőleg egy operapályázaton megbukott… Első operámat annyira szeretem, hogy amikor Balázs Bélától a táncjáték szövegét megkaptam, rögtön arra gondoltam, hogy a balett látványosságával, színes, gazdag, változatos történeteivel lehetővé fogja tenni, hogy két művem egy estén kerüljön színre.” A darab elementáris sikere a Kékszakállú előtt is megnyitotta az utat.
Nehezebb sors jutott A csodálatos mandarinnak, amelynek színpadi pályája botránnyal indult: a Szenkár Jenő vezényelte 1926-os kölni bemutató után a város főpolgármestere, Konrad Adenauer betiltotta a mű további előadásait.
Bartók a Nyugatban talált rá Lengyel Menyhért történetére, amelynek megzenésítésébe 1918-ban fogott bele. „Pokoli muzsika lesz, ha sikerül, az eleje… rettenetes zsivaj, csörömpölés, csörtetés, tülkölés; egy világváros utcai forgatagából vezetem be a hallgatót az apache-tanyára” – írta feleségének a zeneszerző, aki Lengyel Menyhért pantomim-szövegkönyvében az emberi lét nagy kérdéseit, fér és nő, szenvedély és kiszolgáltatottság, gyönyör és fájdalom ősképleteit fe- dezte fel és zenésítette meg.


Részletes program

a mű bemutatása a zenekar segítségével
Bartók Béla: A csodálatos mandarin

karmester

Fischer Iván