Váltás mobil nézetre

A koncertről

Nem véletlen, hogy a művészek a világ minden tájáról előszeretettel mentek Párizsba éhezni, nélkülözni és tapasztalatot gyűjteni – izgalmasabb helyet elképzelni sem lehetett. Koncertünk könnyed időutazás a francia fővárosba, a 20. századba.
Debussy művét Mallarmé Egy faun délutánja című, 1876-ban megjelent eklogája ihlette. A költő környezetéhez tartozó atal zeneszerzőnek tökéletesen sikerült megragadnia Mallarmé versének álomszerű hangulatát.
„A darab valahogy úgy növekszik, mint egy fa” – vallja Henri Dutilleux négy tételből és három közjátékból álló hegedűversenyéről. Ez a szimbolikus kép és az évszakok ciklikus változása inspirálta a komponistát.
Erik Satie különcsége műveinek különös címadásában is megnyilvánul. Három rövid, különleges hangulatú gimnopédiájából kettő 1888-ban, a harmadik néhány évvel később keletkezett. A gimnopédia hagyományos, többnapos spártai ünnep volt, amelynek középpontjában a zene és a gimnasztika állt. 1896-ban Claude Debussy, Satie jó barátja készítette el két gimnopédia zenekari hangszerelését. A Pavane egy infánsnő halálára című zongoradarab Ravel első remekműve, ami még a szerző főiskolás éveiből származik. A zenekari változatot 1910-ben készítette el.
A zeneszerző a Lúdanyó meséi mellett legfontosabb színpadi művének tekintette a Daphnis és Chloé című balettet. A Leszbosz szigetén játszódó történet egy- fajta beavatás: két ártatlan atal megismerkedése az élet hányattatásaival és a szerelemmel. A balett zenéjéből 1913-ban készült 2. szvit állandó műsorszáma a szimfonikus hangversenyeknek.


Részletes program

Claude Debussy: Egy faun délutánja
Henri Dutilleux: L’arbre des songes (Az álmok fája)
Erik SatieClaude Debussy: Gymnopédies
Maurice Ravel: Pavane egy infánsnő halálára
Maurice Ravel: Daphnis és chloé – 2. szvit

karmester

Fischer Iván

Közreműködők

Ning Feng, hegedű