Váltás mobil nézetre

A koncertről

Orosz műsorához Nyikolaj Luganszkij zongoraművész személyében orosz szólistát hívott a Fesztiválzenekar és Takács-Nagy Gábor. Koncertünkön két huszadik századi klasszikus szerző egy-egy műve után a romantikus zene egyik legnagyobbjának Magyarországon kevéssé játszott alkotása szólal meg.

Hangversenytermi előadásra és a zenés színpad számára írott darabjai mellett Sosztakovics előszeretettel írt színpadi kísérőzenét és filmzenét is. Shakespeare Hamletje végigkísérte életét: először 1931-32-ben komponált kísérőzenét a műhöz, amelyből híres és azóta is sokszor játszott szvitet állított össze, később új színpadi zenét, és filmzenét is komponált Kozincev filmtörténeti jelentőségű Shakespeare-megfilmesítéséhez. A koncerten az 1932-es szvit hangzik el.

A műsor második számaként Nyikolaj Luganszkij közreműködésével elhangzó g-moll zongoraverseny szerzője, Szergej Prokofjev így emlékezett vissza műve bemutatójára: „2. zongoraversenyemet 1913. szeptember 5-én adták elő Pavlovszkban, ugyancsak Aszlanov vezénylésével. A bemutatónak elképesztő hatása volt.” A Petyerburgszkaja Gazeta egész tárcát szentelt a hangversenynek: „A pódiumon egy Peterschule-növendéknek látszó fiatalember jelent meg; Szergej Prokofjev volt ez az ifjú. Zongorához ült, s úgy látszott, hogy vagy a billentyűzet leporolásával van elfoglalva, vagy pedig vaktában verdesi a billentyűket, kemény, száraz billentéssel. A közönség nem tudta mire vélni a dolgot. Méltatlankodó zúgolódás hallatszott. Egy házaspár felugrott, s a kijárathoz rohant: »Az ilyen muzsika megbolondítja az embert!« A terem kezdett kiürülni. A fiatal művész versenyművét a rézfúvók könyörtelenül fülsértő együttesével fejezte be. A hallgatóság meg volt botránkozva. A többség pisszegett. Prokofjev gúnyosan meghajtotta magát, újból a zongorához ült és ráadást játszott. A modern szellemű kritikusok ellenben valósággal úsztak a gyönyörűségben. »Ragyogó! Zseniális! – kiáltották. – Micsoda temperamentum! Micsoda eredetiség!«”

Csajkovszkij hat szimfóniája közül az első háromnak megközelítenie sem sikerült a második három népszerűségét. Ízlésekkel nehéz vitába szállni, nem is nagyon érdemes, ráadásul a 4., az 5. és a 6. szimfónia valóban kivételes remekműve a zenetörténetnek. Nem érdektelen azonban olykor meghallgatni az előzményeket sem. Az orosz népzene iránt rajongó fiatal komponista korai műveiben gyakran idézte népdalok motívumait. A szerző 2. szimfóniájának dallamanyaga teljes mértékben népdalokra épül. Ezért is kapta a mű a zeneszerző halála után a „kisorosz” vagy „ukrán” melléknevet.

Jegyárak

2 500 Ft / 4 600 Ft / 5 900 Ft / 8 400 Ft / 13 600 Ft

Érvényes bérletek

Doráti A (2015/16), Doráti B (2015/16)


Részletes program

Dmitrij Sosztakovics: Hamlet – szvit, op. 32
Szergej Prokofjev: 2. (g-moll) zongoraverseny, op. 16
Pjotr Iljics Csajkovszkij: 2. (c-moll) szimfónia, op. 17

karmester

Takács-Nagy Gábor

Közreműködők

Nyikolaj Luganszkij, zongora