Váltás mobil nézetre

A koncertről

Vegyes műsort kap az évad első historikus koncertjének közönsége: az esten hallható zeneművek szerzői a 17. század szülöttei, többségük pályafutása is erre a századra esik, csak néhányuk alkotói periódusa nyúlik át a 18. század első felébe. Közös bennük, hogy tevékenységüket javarészt a Habsburg Birodalom különböző udvaraiban fejtették ki. Ebben az időszakban Európa számos zenei központja, uralkodói és arisztokrata udvara között a zeneszerzők és virtuóz hangszerszólisták vándorlása jelentette a cserekapcsolatot – az alkotókat így érték a különböző hatások. A karrierlehetőséget számukra egy-egy udvari vagy egyházzenei állás jelentette. A szerzők közül többen ismerték is egymást, kapcsolatban álltak egymással, vagy műveik között volt valamilyen összefüggés. A leghíresebb és legnagyobb hatású szerzők alighanem Biber, Muffat és Fux voltak, ám az esten felcsendülő többi korabeli kismester tollából származó mű jól árnyalja a képet, amelyet hangversenyünk közönsége a korszak zenéjének rendkívül magas színvonaláról, színességéről, műfaji változatosságáról kaphat.
A szólóhegedűre írott első ismert mű, a Misztérium-szonáták szerzője, Heinrich Ignaz Franz Biber (1644–1704) cseh-osztrák zeneszerző és hegedűvirtuóz a hegedűirodalom történetének egyik legfontosabb egyénisége, korának Európa-szerte ismert és utánzott komponistája volt. Salzburgban évtizedekig állt hercegérseki szolgálatban.
A skót felmenőkkel is rendelkező francia Georg Muffat (1653–1704) Párizsban, feltevések szerint Lullynél tanult. Megfordult Prágában és Salzburgban, tanult Corellinél, majd orgonistaként és zeneszerzőként többek között Ingolstadtban és Bécsben dolgozott. Végül 1690-től haláláig a passaui püspök szolgálatában állt.
Johann Joseph Fux (kb. 1660–1741) kora ismert zeneszerzője és zeneteoretikusa volt. Fiatalon Grazban és Ingolstadtban tanult, 1696-ban pedig a bécsi Schottenstift orgonistája lett. Ezt a posztot 1702-ig töltötte be, ekkor nevezték ki a császári udvar komponistájává. 1712-ben a bécsi udvari zenekar helyettes karmestere, 1715-től karmestere lett. (Ez a korabeli Európa egyik legfontosabb zenei stallumának számított.) Fux zeneszerzés-növendékei közé olyan későbbi hírességek tartoztak, mint Georg Friedrich Wagenseil, Gottlieb Muffat (Georg Muffat fia), valamint Jan Dismas Zelenka.

Jegyárak

3 400 Ft / 4 200 Ft / 6 000 Ft


Részletes program

Heinrich Ignaz Franz Biber: Sonata I a otto (Sonatae tam aris quam aulis servientes)
Georg Muffat: Fasciculus II, „Sperantis Gaudia” (Florilegium Primum)
Charles Mouton: Concerto sesto
Benedict Anton Aufschnaiter: Sonata S. Augustini (Dulcis Fidium Harmonia, Op. 4)
Pavel Josef Vejvanovský: Sonata campanarum
Antonio Bononcini: „Vorrei pupille belle” (Cantate in Soprano con Violini)
Johann Joseph Fux: Partita ex C, K 331
Romanus Weichlein: Encaenia Musices, Op. 1

művészeti vezető és koncertmester

Gunar Letzbor

Közreműködők

Marelize Gerber, szoprán
Maria Mühlbacher, tánc
Sigrid T’Hooft, barokk gesztika