Váltás mobil nézetre

A koncertről

Brahms kulcsszerepet játszik a BFZ 2014/15-ös évadjában. Szeptemberben és májusban, Fischer Iván vezényletével elhangzik a komponista mind a négy szimfóniája. Szembeötlő, hogy Brahms milyen későn, negyvenhárom évesen, 1876-ban adta ki kezéből 1. szimfóniáját, hogy aztán egy évtized leforgása alatt megírja a műfajban alkotott mind a négy remekművét. Igaz, 1. szimfóniájával alaposan megküzdött: befejezéséhez másfél évtizedre volt szüksége. Ebben a komponista bevallása szerint szerepet játszott aggodalma, hogy művét nem Brahms első, hanem Beethoven tizedik szimfóniájaként emlegetik majd, de alighanem szerepet játszhatott mentalitása, perfekcionizmusa is.
3. szimfóniáját 1883-ban, ötvenévesen fejezte be a komponista. Az F-dúr szimfónia középút: átmenet a napsugaras, derűs 2. szimfónia és a komor 4. szimfónia között. Első három tétele a bécsi klasszikusok világát idézi, majd minden ízében vérbeli romantikus zárótétel következik. A művet – a 2. szimfóniához hasonlóan – a Bécsi Filharmonikusok mutatták be Richter János vezényletével.
4. szimfóniáját 1884 nyarán kezdte írni Brahms, és 1885-ben fejezte be. „Itt fekszik néhány közjáték, amit együttesen általában szimfóniának neveznek… Egyre csak arra gondolok, milyen szíves-örömest kezdeném nálatok a mű próbáit. Egyúttal azt is remélem, hogy a nagyközönség tetszését elnyeri majd. Bár tartok tőle, hogy túlságosan árad belőle a mi hűvösebb éghajlatunk… mert nálunk bizony nem érnek édessé a cseresznyék, Te nem is kóstolnál belőlük!” – tájékoztatta Brahms barátját, az ősbemutató karmesterét, Hans von Bülow-t a mű elkészültéről. Az 1885. októberi bemutató sikere rácáfolt a szerző aggodalmaira.


Részletes program

Johannes Brahms: 3. (F-dúr) szimfónia, Op. 90
Johannes Brahms: 4. (e-moll) szimfónia, Op. 98

karmester

Fischer Iván