Váltás mobil nézetre

A koncertről

Műsorváltozás

Hangversenyünk műsora megváltozott: a programban eredetileg meghirdetett C. P. E. Bach csembalóverseny helyett egy viszonylag ritkán hallható Mozart-versenymű, a 246-os Köchel-jegyzékszámú C-dúr zongoraverseny hangzik el. A Budapesti Fesztiválzenekar barokk együttesét a koncerten irányító Jos van Immerseel a modern zongora ősén, fortepianón szólaltatja meg a művet – egy olyan hangszeren, amilyenre Mozart írta.

A huszonhét Mozart-zongoraverseny közül az első néhányat ritkán játsszák a hangversenytermekben, hiszen az „érett” Mozart e zsánerben írott darabjai azóta is fölülmúlhatatlannak bizonyultak, ráadásul bőségesen nyújtanak alkalmat a szólistának művészete bemutatására, képességei megcsillogtatására.

1776-ban keletkezett a darab, a „nagy” Mozart-zongoraversenyek sora alig egy évvel később, a következő, a K. 271-es „Jeunhomme” koncerttel kezdődik, amely egy Jeunhomme (valójában Jenamy) nevű, kitűnő képességű zongoraművésznő számára íródott. A „Lützow” melléknév ebben az esetben is az előadóra utal: a mű dedikáltja Antonia Lützow grófnő volt, aki nem tartozott kora nagy zongoristái közé. Férje, a gróf a Hohensalzbergi vár parancsnoka, a grófnő pedig az ifjú Mozart tanítványa volt. A darabot Mozart később más tanítványaival is játszatta, sőt, az elhangzás reményében mannheimi utazására is magával vitte.

C. P. E. Bach: Két hamburgi szimfónia

„Bach az apa. Mi vagyunk a gyermekek!” – jelentette ki Mozart pártfogójának, Gottfried van Swieten bárónak. A szóban forgó Bach azonban nem Johann Sebastian volt, mint ahogy a kései utókor gondolná, hanem 1714-ben született fia, Carl Philipp Emanuel.
C. P. E. Bach 1740-ben Nagy Frigyes szolgálatába állt, csembalistaként működött közre a potsdami udvar zenei életében, ami nem elégítette ki, sőt kimondottan frusztrálta a sokkal többre hivatott fiatalembert. Lehetőségei meglehetősen korlátozottak voltak: a zenei élet megsínylette Frigyes háborúit és zenei ízlésének behatárolt voltát.
Csodálói közé tartozott ugyanakkor a nagykövetként Berlinben szolgálatot teljesítő Gottfried van Swieten – Mozart pártfogója, Haydn nagy oratóriumainak szövegírója, az ifjú Beethoven felkarolója –, aki szimfóniákat is kért tőle.
1768-ban végre Hamburgba szegődött, és elfoglalta keresztapja, Telemann állását.
Hamburgi szimfóniáiról a művek 1773-as első előadását irányító Friedrich Reichardt így írt önéletírásában: „Mindenki elragadtatottan hallgatta ezeket a műveket. (…) Valószínűtlen, hogy egy zseniális zeneszerzőnek valaha is szellemesebb, merészebb és humorosabb zene jusson az eszébe. Valódi veszteség lenne a művészet számára, ha e mesterművek valamilyen magángyűjteményben maradnának elásva.”

Joseph Haydn: Ariadné Naxosz szigetén

Számos dalán kívül, amelyek londoni tartózkodásai és utolsó bécsi évei idején meglehetős népszerűségre tettek szert, Joseph Haydn a kor divatos műfajának, a kantátának is hódolt. Arianna a Naxos című kantátája az Eszterházán töltött időszak legvégén születhetett. feltehetően 1789-1790-ben keletkezett. A mű bemutatójára 1791-ben, a komponista első londoni tartózkodása idején került sor. Eredetileg szoprán hangra és fortepianóra íródott, a zenekari kíséret későbbi.

KONCERT ELŐTT KONCERT UTÁN

Barokk „mulatság” avagy egy XVIII. századi koncert kulisszatitkai

Bárki megtudhatja, milyen volt egy hangverseny a barokk korban, csak meg kell hallgatnia egy koncertet. Azt azonban, hogy nézhetett ki – most mutatjuk meg először. Az április 26-27-i hangversenyek mellé valóságos vizuális fiesztát kínálunk a közönségnek.

A barokk mulatságon a korszak civilizációtörténetének különböző szegmenseiből válogatunk – tudományos igénnyel, de könnyed hangvételben. Vetített összeállítás mutatja be a 17-18. századi európai szokások napi életre koncentráló, különböző társadalmi rétegekre kitekintő összefoglalóját. Filmek, képek, szórakoztató szövegek mesélnek a viseletek mellett a gasztronómiáról, illatokról, orvoslásról, szerelemről, gyermeknevelésről, lakókörnyezetről, gesztusokról, tárgykultúráról, színhasználatról… a mindennapokról.

Az élő „divatbemutatót” öltözői perspektívából láttatjuk.  Szakértőink a helyszínen, minden fázist megmutatva felépítik a barokk embert: lépésről lépésre beöltöztetnek és kisminkelnek egy fiatal nőt és egy férfit. A közönség szeme láttára folyik majd a ruhák és a frizura előkészítése, megfigyelhetők lesznek az aláépítés bizarr mozzanatai, az öltöztetés és sminkelés fogásai.  A nézők a procedúrát kedvük szerint követhetik kivetítőkön vagy akár karnyújtásnyi távolságból is.

Az öltöztetést, fodrászolást és sminkelést Zeke Edit jelmeztervező vezényli, a modellek a Képzőművészeti Egyetem látványtervező hallgatói közül kerülnek ki. Szakértőként Sigrid T’Hooft zenetudós, a barokk színház elismert szakértője segíti az eligazodást.

A koncertlátogató aktív részese lehet mindennek, és még az sem lehetetlen, hogy – ha a véletlen úgy hozza, – a hangverseny kezdetekor egy pompázatosan öltözött barokk szépség telepszik mellé, pont a szomszédos székre….

A barokk fieszta mindkét nap 18:30-kor kezdődik, a koncertre megváltott jegyek érvényesek.

 

Múzeum+

Az április 10-én, a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Múzeum+ programon (Férfi és Nő) a belépőjegy mellé adott Voucher felmutatása 25% kedvezményre jogosít a barokk előadás jegyárából.

Fontos: a kedvezmény csak a BFZ titkárságán (Budapest, Polgár utca 8-10.) vagy az előadás helyszínén, a program kezdete előtt vásárolt jegyekre érvényes.

Jegyárak

3 400 Ft / 4 200 Ft / 6 000 Ft / 10 000 Ft

Érvényes bérletek

Ormándy B (2013/14)


Részletes program

Carl Philipp Emanuel Bach: Két hamburgi szimfónia B-dúr és A-dúr, Wq 182
Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr (Lützow) zongoraverseny ,K. 246
Joseph Haydn: Ariadne Naxosz szigetén, kantáta

karmester

Jos van Immerseel

Közreműködők

Jos van Immerseel, karmester és csembaló
Marianne Beate Kielland, mezzoszoprán

Ajánljuk még

Nem találta, amit keres? Kérdése van egy koncerttel kapcsolatban?

Írjon nekünk a bfofound@bfz.hu címre vagy hívjon a +36 1 489 43 30 telefonszámon!