Váltás mobil nézetre

A koncertről

“Szeretnem leszögezni, hogy nem vagyok modern zeneszerző, ne várjanak modern zenét. Előadóként mindenféle zene kavarog a fejemben. Egyszer elhatároztam, leírom azt, ami ott kavarog. Ennek a kavargásnak a zenei nyelve az az egyveleg, amiben élünk, ami ránk zúdul a rádióból, liftből, csengőhangból, koncertteremből. Hasonlónak érzem magam azokhoz a képzőművészekhez, akik montázsokat raknak össze mindabból, amit az utcán felszednek.” Fischer Iván

Fanfár

A rövid, 2 perces mű eredeti címe Festival Hymne 2011 volt, a berlini Young Euro Classics felkérésére készült, ahol ifjúsági zenekarok azóta több, mint 40 alkalommal adták elő.

Shudh Sarang szextett

“A Shud Sarang szextett indiai utazásom után készült. A „shud sarang” egy gyönyörű indiai rága, a délutánhoz kötődik. Adtam egy magyar alcímet is a műnek: Elvágyódások. Mintha valaki folyton máshol szeretne lenni, a mű csapong ide-oda, majd az összes emlék összekavarodik.”

Spinoza-vertalingen (Spinoza fordítások)

“Magyarországon eddig egyedül a szopránhangra és néhány hangszerre írt Spinoza-fordítások című kis szólókantátám hangzott el. Kis paródia ez, egyrészt Spinoza gondolatairól, másrészt annak régi holland fordításáról. Ezt a fordítást (vagy inkább ferdítést) fordítottam tovább zenére, és majd magyarra is lefordítjuk a szöveget egy kivetítőn… Kérdés, a sok fordítás után marad-e valami Spinozából.”

La Malinconia (A melankólia)
Zigeunerlied (Cigánydal)

“Két kórusművet fognak hallani, az olasz nyelvű La Malinconiát Umberto Saba versére, amely a fiatalság melankóliáját elemezgeti (amely – ha nem vigyázunk – bizony átalakulhat öregkori mélabúvá). A másik Goethe híres Zigeunerlied című verse, amelyet hat boszorkány számára írtam; boszorkányos ügyességük mellé boszorkányos lelkialkat is kell az előadáshoz.”

Tsuchigumo

“Sor kerül első operám, a Tsuchigumo magyarországi bemutatására is. Ennek librettója az eredeti japán nószínházból ismert dráma és annak kabuki változata. Hat nyelven énekelnek benne, az eredeti japán mellett franciául, olaszul, németül, angolul es magyarul. Természetesen ennek fordítását is vetítjük majd, hogy követhessék a papi álruhában érkező gonosz mérges pók és a beteg katona küzdelmét.”

A Vörös Tehén

A partitúra előszava

“1., Keletkezéstörténet:

Miután barátom, Erdély Miklós 1981-ben elkészítette “Verzió” című, a tiszaeszlári perről szóló csodálatos filmjét, azt terveztük, hogy erről a témáról közös operát  írunk. Erdély lelkes operarajongó volt, nagyon tetszett neki a gondolat, de sajnos, nem valósult meg semmi akkor az elképzelésből, én sokat voltam külföldön, halogattam a munkát, ami megbocsáthatatlan volt, mert Erdély néhány évvel később, 1986-ban meghalt.

25 éve nem hagy nyugodni a gondolat, hogy ennek a műnek el kell készülnie. Többször nekiláttam, abbahagytam, míg végül az segített, hogy Tiszaeszlár  aktuális lett. Felbukkannak ugyanazok a reflexek, sztereotípiák, megmerevedett, érvekre nem hallgató előitéletek, mintha ujra ott lehetnénk 1883-ban, a nyíregyházai Veres Tehén fogadóban.

2., A téma:

Krúdy Gyula vagy Erdély Miklós példáját követve én sem kisérlem meg, hogy objektív legyek.  A vérvád ügyében nincs objektivitásnak helye. Krúdy Gyulát idézem:

“Tudták már Szabolcs vármegyében is ebben az időben, hogy a vérvád alaptalan, gonosz kitalálás, hiszen éppen maga a vármegye mondotta ki már egy határozatában és az országgyűléshez intézett feliratában 1793-ban, tehát csaknem századévvel a tiszaeszlári pör előtt, hogy a vérvád, amellyel a zsidókat hében-korban üldözőbe veszik: gonosz abszurdum, amelynek senki se adjon hitelt, s amely rágalom ellen az országgyűlésnek kell törvényt hozni. Hogyan lehetett, hogy alig száz esztendő múlva, éppen ebben a felvilágosodott Szabolcs vármegyében, Kossuth Lajos veressipkásainak megyéjében bukkant fel a vérvád meséje olyan megdöbbentő valószínűséggel, hogy még a vármegye vezető urai is nyíltan hangoztatták annak lehetőségét?”

Az opera témája tehát nem  maga a per, hanem az a “lélektani rejtély” (Krúdy), hogy hogyan nyerhették meg a koncepciós per kiforralói maguknak koronatanúul a 13 éves Scharf Móricot.

Scharf Móric, aki gyerekként apját és társait vádolta gyilkossággal, 45 évvel később, 1927-ben nyilatkozott Szabolcsi Lajosnak, aki az emlékeket megírta  az Egyenlőség című folyóiratban. Scharf elmondja, hogy kínozták, fenyegették, úgy érzi, eszköz volt az antiszemita megyei urak kezében. Külföldre költözött, és visszatért a zsidó vallásos életbe.

3., A cím:

A címadó vörös tehénnek négy értelme van: Olajos Bálintné tehene taposta meg Solymosi Eszter lábát, így szolgáltatva döntő bizonyítékot, ami alapján a tiszadadai füzesben talált holttestet nagy valószínüséggel azonosítani lehetett.

A nyíregyházai Veres Tehén fogadóról, és Veres Tehén nevű népszerű zsidó kocsmárosnéjáról Krúdy sokat ír. Álljon itt két idézet:

“…kávéház volt, mégpedig olyan kávéház, hogy meszesgödrök voltak előtte, és megesett, hogy a kávéházi verekedő egyszerre csak azon vette magát észre, hogy nyakig a meszesgödörbe dobták, ha a túlerő a Vörös Tehénből kivetette.”

“A Veres Tehén nevezetes asszonyság volt még azok között a kocsmárosnők között is, akik Magyarországot valaha igazgatták. Veres volt a szalmakazal-bőségű hajzata, veres volt a nyakszirtje, a válla, de még a lábának kisujja is. “Mint a villamosság!”-mondták azok, akik haját megérintették. Elektromos szikra pattogott a mezítelen karjából, a bokájából. A szeme álmatag, hosszú, fekete szempillájú volt, többnyire lesütötte, mintha valami kedves álmán merengene; ugyanezért nem lehetett könnyen feledni, ha valakire rányitotta a szemét. Külsejében minden kellék megvolt, hogy a nyolcvanas években bolonduljanak utána. Vallásos nő volt. Többször kijelentette, hogy inkább meghalna, mintsem egy mamzert (keresztényt) szeretne a férfiak közül, s Ónody úr ezért napokig rágondolt, ha rájött a hava.”

Végül az opera “Purifikáció” című tételében Mózes negyedik könyvéből hangzik el idézet, a vörös tehén hamvában való megtisztulásról.

4., A libretto:

A prózai részek elsősorban idézetek Krúdy Gyula A tiszaeszlári Solymosi Eszter című regényéből. Csak elvétve változtattam egy-egy szót, ahol a zene ezt megkivánta. Krúdy pontosan, szó szerint idézi Scharf Móric vallomását és a tárgyalás jegyzőkönyvét, ezeket én is változtatás nélkül, bár rövidítve vettem át. Kossuth Lajos két levelében, Helfy Ignácznak 1882. október 11.-án és Urváry Lajosnak 1883. augusztus 15.-én írt a tiszaeszlárral kapcsolatos antiszemitizmusról; monológjában ezekből a levelekből idéztem. A verses dalszövegeket Parti Nagy Lajos írta, kivéve a Hej, zsidólány című közismert nótát, amelyet Krúdy könyvéből vettem át.

 5., A zene:

Ugyanez a dal, (Hej, zsidólány) az egyetlen idézet az operában. Az összes többi rész, akár népdal, magyar vagy zsidó folklór elemeket idéz, saját szerzemény. Itt szeretnék köszönetet mondani Kádár Istvánnak, aki fontos tanácsokkal segítette a hangszeres népzenei kutató munkát.

Hálásan köszönöm még Kövér György történésznek a forrásokkal kapcsolatos segítségét, Parti Nagy Lajos, Matthias Kadar és Ascher Tamás dramaturgiai tanácsait, valamint Gátay Tibor áldozatos munkáját, aki a kézirat alapján a nyomtatott kottát készítette.

6., Előadói tanácsok, kérések:

Szinészek és énekesek szerepeljenek közösen: Kossuth és a Vörös Tehén énekes-szerepek. A Férfi énekes szinész legyen, talán musical vagy sanzon-énekes, Kálmán fiatal,  jól éneklő szinész. Krúdy, Buxbaum, a Bíró és Scharf József szerepét, valamint a kisebb szerepeket énekelhetik jól éneklő szinészek, vagy jól játszó énekesek is. Feltétlenül gyerekek adják elő Móricot és Esztert. A tehén héber énekét zsidó kántor adja elő, ha erre nincsen lehetőség, tanulmányozni kell a tóra-olvasás hagyományát. A kórus semmiképpen nem operai kórus, hanem fiatal szinészek csoportja, akik a néptánc-jelenetben táncolnak is. A bírósági jelenetben célszerű, ha a kórus nagy létszámú, a szinész-táncos csoport megerősíthető kórustagokkal. Ebben a jelenetben, ha kell, a szólisták mikrofont használhatnak. Ha a Férfit játszó szinész jól zongorázik, játssza ő a zongoraszólamot, de erre nincs feltétlenül szükség.

Zenekar: Ha nincs tilinkó, végső esetben játszható a szólam furulyán vagy piccolon is. Vuvuzelákra szükség van, a hangolásuk bármilyen lehet, de együtt szólva disszonáns akkord jöjjön létre. A banda csak tapasztalt népzenészekkel adható elő, a leírt kotta csak vázlat, nem tartalmazza azokat a hajlításokat, díszítéseket és szabad ritmusokat, amelyek nélkül a népzene értelmetlen lenne. A banda tagjai  és a cimbalmos játsszanak szabadon,  improvizatív kreativitással, kotta nélkül. A zenekar billentyűs művésze több hangszeren játszik: zongorán, amely lehet pianino is, cselesztán, egyszerű sampleren kis hangszórókkal, kis barokk hordozható orgonán.

Ütőhangszerek: a vonathangot két különböző méretű kisdobon, seprűkkel kell utánozni. A reszelő legyen nagy, mint a futball lelátókon használt zajos hangszer. A két tomtom legyen különböző hangmagasságú. A cintányért mindig felfüggesztve kell megütni. A vonóskar létszáma 12/10/8/6/4 vagy hasonló, ahogy a terem akusztikánja kívánja.

A jelenetek között semmiféle szünet ne legyen.

Az előadás előtt a közönséggel alaposan meg kell ismertetni a tiszaeszlári per történetét.”

Fischer Iván

Szereplők:

Krúdy Gyula – Gyabronka József
Móric – Kovács Jonatán
Eszter – Varga Kyra
Kálmán –Jéger Zsombor e.h.
Tehén – Kozma György
A férfi – Thuróczy Szabolcs
A Vörös Tehén-kocsmárosnő – Sáfár Orsolya
Bíró – Megyesi Zoltán
Scharf József – Altorjay Tamás
Buxbaum – Novkov Máté e.h.
Kossuth Lajos – Cser Krisztián
Kórus, táncosok, megláncolt zsidó foglyok, őrök, közönség:
– a Színház- és Filmművészeti Egyetem III. éves Színművész Osztálya (Böröndi Bence, Dékány Barnabás, Dóra Béla, Feczesin Kristóf, Jéger Zsombor, Jókai Ági, Kókai Tünde, Novkov Máté, Patkós Márton, Pálya Pompónia, Prohászka Fanni, Somhegyi György, Szabó Sebestyén László, Varga Lili.)
– Szent Efrém Férfikar
– táncosok: Eller Gusztáv, Jaklics Liliána, Papp Éva, Urbán Szabó Nikolett, Vári Bertalan

Jelmez: Szakács Györgyi

Látvány: Kovács Nóra Patrícia

Koreográfia: Vári Bertalan

Korrepetitor: Bizják Dóra

Asszisztens: Balassa Eszter

Rendezők: Ascher Tamás és Székely Kriszta e.h.

Jegyárak

3 000 Ft

Érvényes bérletek

Széll (2013/14)


Részletes program

Fanfár
Shudh Sarang szextett
Spinoza-vertalingen (Spinoza fordítások)
La Malinconia (A melankólia)
Zigeunerlied (Cigánydal)
Tsuchigumo
A Vörös Tehén

karmester

Fischer Iván

Közreműködők

Nora Fischer
Matthias Kadar
Kobra együttes
Horváth Márk (MR Gyermekkórus)
Varga Kyra (MR Gyermekkórus)
Kovács Jonatán
Kozma György
Gyabronka József
Thuróczy Szabolcs
Sáfár Orsolya
Cser Krisztián
Megyesi Zoltán
Altorjay Tamás
A Színház- és Filmművészeti Egyetem III. éves Színművész Osztálya (Böröndi Bence, Dékány Barnabás, Dóra Béla, Feczesin Kristóf, Jéger Zsombor, Jókai Ági, Kókai Tünde, Novkov Máté, Patkós Márton, Pálya Pompónia, Prohászka Fanni, Somhegyi György, Szabó Sebestyén László, Varga Lili)
Szent Efrém Férfikar
Eller Gusztáv
Jaklics Liliána
Papp Éva
Urbán Szabó Nikolett
Vári Bertalan
Ascher Tamás, rendező
Székely Krisztina, rendező
Szakács Györgyi, jelmeztervező
Kovács Nóra Patrícia, látványtervező
Vári Bertalan, koreográfus

Ajánljuk még

Nem találta, amit keres? Kérdése van egy koncerttel kapcsolatban?

Írjon nekünk a bfofound@bfz.hu címre vagy hívjon a +36 1 489 43 30 telefonszámon!