Váltás mobil nézetre

A koncertről

Dohnányi Ernő: Szimfonikus percek

Az öt rövid tételből álló Szimfonikus percek „múzsája” a komponista második felesége, Galafres Elza, aki korábban Bécsben sikerre vitte a Pierrette fátyola című pantomimet. A mű a Ruralia Hungarica tételeivel együtt adta a Szent fáklya című tánclegenda zenéjét.
A Szimfonikus percek a Filharmóniai Társaság Zenekara fennállásának nyolcvanadik évfordulójára rendezett esten szólalt meg először: Bartók öt zenekari kíséretes népdalfeldolgozásával és Kodály Galántai táncok című darabjával együtt. Tóth Aladár így ír Dohnányi kompozíciójáról: „Csupa harmónia, csupa formásság és könnyedség ez a pompás kis bagatell, ahol csintalankodik vagy szeszélyeskedik, ott is csupa dalolás; szellemessége mindig egyúttal lelkesség is, azaz olyan divertimento, mely nemcsak a szellemet szórakoztatja, de felüdíti a lelket is. Lebilincsel és felszabadít…”

Ludwig van Beethoven: 1. zongoraverseny

Jóllehet a C-dúr zongoraverseny sorszámát tekintve az első, keletkezésének ideje szerint korántsem az első papírra vetett műve a szerzőnek ebben a műfajban. A másodikat azonban még csiszolta, amikor az első zongoraverseny már megjelent és el is hangzott: a C-dúr verseny bemutatójára 1800 áprilisában, a bécsi Burgtheaterben került sor.

Bartók Béla: Concerto

A Concertót Bartók két esztendővel halála előtt, 1943-ban írta. Ez az első műve, amely amerikai emigrációjában keletkezett, négy esztendei hallgatás után. Ebben az időben már fenyegetően gátolta tevékenységében végzetes betegsége, de megbénította alkotóerejét az amerikai életforma számára szokatlan tempója és a megélhetés gondja is.
A Concertót meglepő gyorsasággal, alig két hónap alatt írta, a bemutató azonban több mint egy évet váratott magára: 1944 decemberében vezényelte a Bostoni Szimfonikusok élén Serge Koussevitzky.
A mű címe a barokk zene egyik sajátos, különféle hangszereket és hangszercsoportokat szembeállító – mintegy versengésre késztető – műfajára utal. A három évszázados műfajjal azonban csak annyiban rokon, amennyiben zenekarának egyes hangszereit szólisztikusan foglalkoztatja. Egyebekben azonban távol áll minden stilizálástól és neobarokk utánérzéstől. A Concerto tulajdonképpen egy kortársunk vallomása mindarról, ami e nemzedék sorsának életében törést okozott, annak döntő konfliktusát jelentette. E kontliktus folyamata a mű öt tételéből folyamatos következetességgel bontakozik ki. Erre utal az első tétel – Bevezetés – káoszból kikristályosodó elszánt akarata, tettre kész elhatározása; a második tétel – Párok játéka – népi ihletésű derűje; amelynek kedvesen humoros hangszerkettősei magasztos egyszerűségű koráldallamot fognak közre. A harmadik tétellel az egyén sorsa a mélyponthoz közeledik. Elégia e tétel címe, s a honvágy gyógyíthatatlan sebei okozzák zokogó dallamának fájdalmát. Félbeszakított közjáték a negyedik tétel címe, amelyben a kíméletlen erőszak és a tönkresilányított hazafias eszmények tragikusan egyenlőtlen küzdelme zajlik le. Majd a Finálé az emberiességbe vetett hit mély optimizmusával oldja meg a mű súlyos kérdéseit.
(Pándi Marianne)


Részletes program

Dohnányi Ernő: Szimfonikus percek
Ludwig van Beethoven: 1. zongoraverseny
Bartók Béla: Concerto

karmester

Fischer Iván

Közreműködők

Imogen Cooper, zongora