Váltás mobil nézetre

A koncertről

A barokk kor közkedvelt formája a szvit, illetve a szvittel rokonjelentésű partita: azonos hangnemű táncok füzére.   Négy zenekari szvitjén kívül Bach szólóhangszerekre, így hegedűre, csembalóra és gordonkára is írt szviteket és partitákat: általában hat szvit tartozik egy csoportba. Ezekből választott ki egyet-egyet Várjon Dénes, Baráti Kristóf és Perényi Miklós.

Az angol szvitek elnevezésének eredete homályos. Az első Bach-életrajzíró, Forkel állítása szerint egy előkelő angol megrendelő számára írta Bach a hat kompozíciót: erre utal J. Chr. Bach kéziratos másolata is. Egy másik magyarázat értelmében e darabok feltűnő rokonságot mutatnak egyrészt Händel 1720-ban megjelent zongoraszvitjeivel, másrészt az ugyancsak Londonban élő Charles Dieupart A-dúr szvitjével (ez a hasonlóság Bach I. Angol szvitjére vonatkozik, amelynek hangneme is egyezik Dieupart darabjáéval). Maga Bach valamennyi e sorozatba tartozó művét Suite avec Prélude (Szvit előjátékkal) címmel illette és ezzel jelezte a különbséget az „angol” és a „francia” szvitek között.

Bach, szólóhegedűre irt szonátáit és partitáit kiváló hegedűs számára írhatta, mert ezeknek technikai-zenei megoldása akkor is jelentős nehézséggel járhatott. A megszólaltatás nehézségei mellett nem a technikai próbatét lehetett a zeneköltő elsőrendű célja, hanem az a szellemi erőpróba, hogy a hangzó anyag minimumával a kifejezés maximumát valósítsa meg.

Johann Sebastian Bach gordonka szólószvitjeit igen későn, a 19. század végén – Pablo Casals jóvoltából – fedezte fel a muzsikusok tábora. Sajnos, Bach eredeti kézirata nem maradt fenn a gordonka szólószvitekből, csak két korabeli másolat – Anna Magdalena Bach és Johann Peter Kellner tollából, – valamint két további anonym másolat a 18. század végéről. A hat gordonka szólószvit keletkezésének pontos idejét és körülményeit nem tudjuk; a kutatók még azon is vitatkoztak egy időben, hogy Bach egyáltalán csellóra szánta-e a szviteket – épp az V., c-moll szvitnek létezik egy lant-változata is, g-mollban. Feltételezzük, hogy a cselló szólódarabok Köthenben keletkeztek, tehát 1717 és 1723 között, Bach életének abban a periódusában, amikor nem terhelték őt egyházzenei teendők, viszont nagyszerű udvari zenekar állt rendelkezésére, és kifinomult ízlésű, zenekedvelő herceg ösztönözte hangszeres művek komponálására.

A Budapesti Fesztiválzenekar és a Művészetek Palotája közös rendezvénye.

Koncert előtt, koncert után

Vetítés a Kék teremben

11.00 Jacques Loussier Trio Play Bach
Az EuroArts Music International GmbH szíves engedélyével

13.00 Máté-passió I. rész
15.30 Máté-passió II. rész
17.30 Máté-passió III. rész
Festspielhaus Baden-Baden, 2005
Közreműködik: Peter Schreier, Bernd Weikl, Mitsuko Shirai, Marga Schiml, Franz Grundheber, Hamburgi Balett, St. Michaelis Zenekar, Kórus és Gyermekkar, Hannoveri Gyermekkar
Vezényel: Günther Jena
Koreográfia: John Neumeier

19.30 Jacques Loussier Trio Play Bach

Jegyárak

990 Ft


Részletes program

a-moll angol szvit, BWV 807
d-moll partita, BWV 1004
C-dúr csellószvit, BWV 1009

Közreműködők

Várjon Dénes, zongora
Baráti Kristóf, hegedű
Perényi Miklós, cselló

Ajánljuk még

Nem találta, amit keres? Kérdése van egy koncerttel kapcsolatban?

Írjon nekünk a bfofound@bfz.hu címre vagy hívjon a +36 1 489 43 30 telefonszámon!