Váltás mobil nézetre

A koncertről

Kedves Közönségünk,

 

Az egyfelvonásos opera előadása előtt rövid beszélgetésre lesz lehetőségünk. Fontosnak tartom, hogy mindenki jól ismerje a cselekmény történelmi hátterét.  1883-ban az ország életét annyira felzaklatta ez az eset, hogy a napokig tartó utcai zavargások lecsillapítására a katonaságot is ki kellett vezényelni.  Hogyan történhetett ez? Milyen erőket, érzéseket, indulatokat hozhatott felszínre a kis faluban kipattant incidens? Miért írta Eötvös Károly erről a perről, hogy Ezer Éve Folyik S Még Sincs Vége? Tanulhatunk ebből valamit?

Nagy megtiszteltetés, hogy Komoróczy Géza professzor elvállalta, együtt kereshetünk válaszokat a fenti kérdésekre.

Maga az opera nem vállalkozik erre, hiszen csak kiragadott epizódokat mutat be, és mindenekelőtt a fiatal főszereplő lelki folyamatára koncentrál. A másik főszereplő viszont a közönség, amelynek néhány hosszú jelenet alatt lesz ideje a reflekcióra.

Fischer Iván

Előszó

1., Keletkezéstörténet:

Miután barátom, Erdély Miklós 1981-ben elkészítette “Verzió” című, a tiszaeszlári perről szóló csodálatos filmjét, azt terveztük, hogy erről a témáról közös operát  írunk. Sajnos, nem valósult meg semmi akkor az elképzelésből, mert Erdély néhány évvel később, 1986-ban meghalt.
25 éve nem hagy nyugodni a gondolat, hogy ennek a műnek el kell készülnie. Többször nekiláttam, abbahagytam, míg végül az segített, hogy Tiszaeszlár  aktuális lett. Felbukkannak ugyanazok a reflexek, sztereotípiák, megmerevedett, érvekre nem hallgató előitéletek, mintha újra ott lehetnénk 1883-ban, a nyíregyházai Veres Tehén fogadóban.

2., A téma:

A tiszaeszlári perről itt lehet többet olvasni.
Krúdy Gyula példáját követve én sem kisérlem meg, hogy objektív legyek.  A vérvád ügyében nincs objektivitásnak helye.
Az opera témája nem  maga a per, hanem az a “lélektani rejtély” (Krúdy), hogy hogyan nyerhették meg a koncepciós per kiforralói maguknak koronatanúul a 13 éves Scharf Móricot.
Scharf Móric, aki gyerekként apját és társait vádolta gyilkossággal, 45 évvel később, 1927-ben nyilatkozott. Scharf elmondta, hogy kínozták, fenyegették, úgy érzi, eszköz volt az antiszemita megyei urak kezében. Külföldre költözött, és visszatért a zsidó vallásos életbe.

3., A cím:

A címadó vörös tehénnek négy értelme van: Olajos Bálintné tehene taposta meg Solymosi Eszter lábát, így szolgáltatva döntő bizonyítékot, ami alapján a tiszadadai füzesben talált holttestet nagy valószínüséggel azonosítani lehetett.
A nyíregyházai Veres Tehén fogadóról, és Veres Tehén nevű népszerű zsidó kocsmárosnéjáról Krúdy sokat ír.
Végül az opera “Purifikáció” című tételében Mózes negyedik könyvéből hangzik el idézet, a vörös tehén hamvában való megtisztulásról.

4., A libretto:

A prózai részek elsősorban idézetek Krúdy Gyula A tiszaeszlári Solymosi Eszter című regényéből. Csak elvétve változtattam egy-egy szót, ahol a zene ezt megkívánta. Krúdy pontosan, szó szerint idézi Scharf Móric vallomását és a tárgyalás jegyzőkönyvét, ezeket én is változtatás nélkül, bár rövidítve vettem át. Kossuth Lajos két levelében, Helfy Ignácznak 1882. október 11-én és Urváry Lajosnak 1883. augusztus 15-én írt a tiszaeszlárral kapcsolatos antiszemitizmusról; monológjában ezekből a levelekből idéztem. A verses dalszövegeket Parti Nagy Lajos írta, kivéve a Hej, zsidólány című közismert nótát, amelyet Krúdy könyvéből vettem át.

5., A zene:

Ugyanez a dal, (Hej, zsidólány) az egyetlen idézet az operában. Az összes többi rész, akár népdal, magyar vagy zsidó folklór elemeket idéz, saját szerzemény. Itt szeretnék köszönetet mondani Kádár Istvánnak, aki fontos tanácsokkal segítette a hangszeres népzenei kutató munkát.

6., Előadói tanácsok, kérések:

Szinészek és énekesek szerepeljenek közösen: Kossuth és a Vörös Tehén énekes-szerepek. A Férfi énekes szinész legyen, talán musical vagy sanzon-énekes, Kálmán fiatal,  jól éneklő szinész. Krúdy, Buxbaum, a Bíró és Scharf József szerepét, valamint a kisebb szerepeket énekelhetik jól éneklő szinészek, vagy jól játszó énekesek is. Feltétlenül gyerekek adják elő Móricot és Esztert. A tehén héber énekét zsidó kántor adja elő, ha erre nincsen lehetőség, tanulmányozni kell a tóra-olvasás hagyományát. A kórus semmiképpen nem operai kórus, hanem fiatal szinészek csoportja, akik a néptánc-jelenetben táncolnak is. A bírósági jelenetben célszerű, ha a kórus nagy létszámú, a szinész-táncos csoport megerősíthető kórustagokkal. Ebben a jelenetben, ha kell, a szólisták mikrofont használhatnak. Ha a Férfit játszó szinész jól zongorázik, játssza ő a zongoraszólamot, de erre nincs feltétlenül szükség.

A jelenetek között semmiféle szünet ne legyen.

Az előadás előtt a közönséggel alaposan meg kell ismertetni a tiszaeszlári per történetét.

Fischer Iván

Szereplők:

Krúdy Gyula – Gyabronka József
Móric – Kovács Jonatán
Eszter – Varga Kyra
Kálmán –Jéger Zsombor e.h.
Tehén – Kozma György
A férfi – Tóth János
A Vörös Tehén-kocsmárosnő – Sáfár Orsolya
Bíró – Csapó József
Scharf József – Altorjay Tamás
Buxbaum – Szabó SebestyénLászló  e.h.
Kossuth Lajos – Cser Krisztián
Kórus, táncosok, megláncolt zsidó foglyok, őrök, közönség:
– a Színház- és Filmművészeti Egyetem III. éves Színművész Osztálya

Jelmez: Szakács Györgyi
Látvány: Kovács Nóra Patrícia
Koreográfia: Vári Bertalan
Korrepetitor: Bizják Dóra
Asszisztens: Balassa Eszter
Rendezők: Ascher Tamás és Székely Kriszta e.h.

 

Jegyárak

700 Ft / 1 000 Ft / 1 300 Ft / 1 700 Ft / 1 900 Ft / 2 600 Ft / 3 000 Ft / 3 200 Ft / 3 500 Ft / 3 900 Ft


Részletes program

Fischer Iván: A Vörös Tehén

karmester

Fischer Iván

Közreműködők

Gyabronka József
Kovács Jonatán
Varga Kyra
Jéger Zsombor e.h.
Kozma György
Tóth János
Sáfár Orsolya
Csapó József
Altorjay Tamás
Szabó Sebestyén László e.h.
Cser Krisztián
Ascher Tamás, rendező
Székely Krisztina, rendező
Szakács Györgyi, jelmeztervező
Kovács Nóra Patrícia, látványtervező
Vári Bertalan, koreográfus

Ajánljuk még

Nem találta, amit keres? Kérdése van egy koncerttel kapcsolatban?

Írjon nekünk a bfofound@bfz.hu címre vagy hívjon a +36 1 489 43 30 telefonszámon!