Váltás mobil nézetre
Ivan

„Mindig úgy gondoltam, hogy egy karmesternek nem elég, ha egy zenekar együtt játszik” Kurt Masur

A hét elején Rob az Essential Classics-on vitát kezdeményezett a karmesterekről és arról, hogy vajon mennyire integráns  szerepük a nagy előadások létrejöttében. A héten sok gondolatot  hallgattam és olvastam nagy élvezettel, és míg sokan a rádió hullámain osztották meg velünk véleményüket, másoktól fantasztikus e-maileket, szövegeket és tweeteket kaptunk, amelyek ugyancsak érdekesek és megosztásra méltók lehetnek. És ha hozzá szeretnének szólni, vagy hallgatóként vagy muzsikusként meg akarják osztani saját, karmesterekre vonatkozó élményeiket, kérem, ne tartsák vissza magukat. Boldogan olvassuk hozzászólásaikat!

Lawrence Thirlaway, Lichfield

Hi Rob

Nem hiszem, hogy létezhet elméleti válasz: ez teljességgel tapasztalat kérdése. Nemrégiben a Felvilágosodás Korának Zenekara Beethoven-szimfóniaciklust játszott – egy koncerten két szimfóniával, illetve a kilencediket egy külön alkalommal játszották. Minden koncertet más karmester dirigált. A kilencediket  Simon Rattle vezényelte és nem kaptam rá jegyet. Az ötödiket pedig Fischer Iván, és úgy éreztem, mintha életemben először hallanám a művet: megrendítő volt, felkavaró és élvezetes. A végén másodperceken át csend volt, a közönség annyira meg volt hatva, de amikor a végén kitört a taps, nem akart véget érni. A zenekari tagok izgatottnak – és meglepettnek – tűntek. Nem tudom, szükség van-e karmesterekre, de azt tudom, hogy olyan karmesterekre van szükség, mint Fischer Iván.

 

BBC,  Alex Anderson