Váltás mobil nézetre
Hans Krása

Hans Krása 1899. november 30-án született Prágában. Gazdag családja bátorította pályaválasztását és nagyvonalúan támogatta zenei tanulmányait. E támogatás mértékét jól mutatja, hogy apja még hangszeres együttest is szerződtetett, csak hogy Hans kipróbálhassa szerzeményeit. Krása Prágában Alexander von Zemlinsky növendéke volt, de még mielőtt befejezte volna tanulmányait a prágai Német Zeneakadémián, 1921-ben az Új Német Operaházhoz szegődött korrepetitorként. Hosszabb időt töltött Párizsban, ahol egyebek mellett Igor Stravinsky zenéjét is megismerte. Krása művei az 1920-as években már elhangzottak az Egyesült Államokban és Franciaországban, kompozíciói közül sok Bécsben és Párizsban jelent meg.  A műveivel történő mélyebb vagy akárcsak futó találkozás is meggyőzhet arról, hogy Krása kivételesen szép zeneművek szerzője, aki megérdemli az előadók, a közönség és a zenetudósok figyelmét. Bohém életvitele miatt nem sokat komponált, ám ránk maradt műveinek minősége rendkívüli jelentőségű szerzőről tanúskodik. Ha Krása a II. világháború kitörése előtt meghalt volna, alighanem olyan muzsikusként tartanák számon, a nevét azok között emlegetnék, akik friss, eredeti és jelentős művekkel gazdagították a kor zenéjét. Krása azonban nem halt meg a háború kitörése előtt. Évekig raboskodott a terezíni koncentrációs táborban, ahol a zenei élet egyik motorja volt. 1944 október 16-án (kollégáival, Viktor Ulmannal, Pavel Haas-szal és  Gideon Kleinnel együtt) Auschwitzba szállították, ahol azonnal meggyilkolták.

Krása életműve, amely az 1920-as, 30-as évektől kezdve kezdett el kibontakozni, számos (zenekari, illetve zongorakíséretes) dalciklusből, egy kis zenekarra írt szimfóniából, egy vonósnégyesből, egy kantátából, egy (Dosztojevszkij nyomán írt Eljegyzés álomban című) operából , valamint egy csembalóra és hét hangszerre komponált kamaradarabból áll.