Váltás mobil nézetre
Claudio Monteverdi

Claudio Monteverdit az opera-műfaj egyik megteremtőjeként tartja számon a zenetudomány. 1567-ben Cremonában született. Apja, Baldassare Monteverdi hamar felismerte fia tehetségét és támogatta annak tanulmányait. A fiatal Claudio a cremonai székesegyház karnagyának, Marc-Antonio Ingegnerinek irányításával végezte zenei tanulmányait. 1590-ben Mantovába, a Gonzaga hercegek szolgálatába lépett, 1599-ben feleségül vette Claudia Cattaneót. Monteverdi hamar a hercegi udvar zenei életének tényleges irányítójává vált, annak ellenére, hogy hivatalosan csak egyszerű violajátékosként állt az udvar szolgálatában. Járandósága igen alacsony volt és azt is rendszertelenül folyósították. 1607-ben az Accademia degl’Invaghiti megbízásából komponálta első operáját, az Orfeót. A darab olyan sikert aratott, hogy a herceg a következő évben fia esküvőjére újabb operát rendelt Monteverditől. Az Arianna ugyancsak nagy sikert aratott. Az időközben megözvegyült, és két gyermekét nevelő komponista 1608-ban kérte elbocsátását az udvartól, de a herceg nem akarta elengedni. Végül 1612-ben, Vincenzo Gonzaga halála után az új uralkodó, Francesco Gonzaga elbocsátotta.

Monteverdi visszautazott Cremonába, de nem sokáig maradt állás nélkül: a következő évben felajánlották neki a velencei Szent Márk-székesegyház karnagyi posztját. Velencében több feladatot kellett ellátnia, de jóval több fizetést is kapott, és a maga ura lehetett. A Gonzaga-házzal azonban nem szakította meg a kapcsolatait. A hercegi udvar felkérésére további zeneműveket írt. Ahogy az első operaházak megnyíltak Velencében, a „sztárszerzőnek” számító Monteverdit elhalmozták felkérésekkel. Ekkor keletkezett operái közül mindössze kettő maradt fenn: az Odüsszeusz hazatérése és a Poppea megkoronázása. 1643-ban, Velencében halt meg.

Színpadi művei mellett világi vokális szerzeményei és egyházzenei kompozíciói is mindmáig szerves részét képezik a hangverseny-repertoárnak.