Váltás mobil nézetre
Ludvig van Beethoven

Ludwig van Beethoven, minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője 1770-ben született Bonnban, Németországban. Már fiatalkorában megnyilvánult tehetsége, első műveit 1783-ban adták ki. Fiatalemberként ellátogatott Bécsbe, ahol bemutatták Mozartnak; ismeretségük rövid ideig tartott. 1792-ben Beethoven visszatért az osztrák fővárosba, és egy ideig az akkori vezető bécsi zeneszerző, Haydn irányítása alatt tanult (Mozart az előző évben meghalt). Bécsben, a zenei világ akkori fővárosában telepedett le, és élete végéig ott élt.

Beethoven virtuóz zongorajátéka mindenkire nagy hatást gyakorolt, előadóművészként és tanárként egyaránt népszerű volt. Hamarosan termékeny zeneszerző lett. Műveit kedvezően fogadták, és húszas éveinek közepétől könnyedén el tudta őket adni a kiadóknak.

Huszas éveinek vége felé járt, amikor a süketség első jeleit észrevette magán. Nem meglepő, hogy a fiatal zeneszerzőt mélyen felkavarta ez a baljóslatú fejlemény, egy ideig még az öngyilkosság gondolatával is foglalkozott. 1803-tól 1815-ig eltelt éveket Beethoven pályája középső szakaszának szokás tekinteni. Ez alatt az időszak alatt, ahogy hallása mind jobban romlott, fokozatosan visszavonult a társasági élettől. Növekvő süketsége miatt az emberek megalapozatlanul ugyan, de azt gondolták, hogy embergyűlölő. Több fiatal hölgyhöz fűzték gyengéd szálak, de úgy tűnik, hogy minden kapcsolata boldogtalanul végződött, és végül sohasem nősült meg.

Beethoven később is termékeny szerző volt. Ahogy múltak az évek, úgy szentelt mind kevesebb figyelmet arra, hogy kora közönségének zenei ízlését kielégítse, mindazonáltal muzsikája továbbra is sikeres maradt.Negyvenes évei végére teljesen megsüketült. Nem adott több nyilvános koncertet, és még inkább visszavonult a társasági élettől. Kevesebb művet írt, és azok is nehezebben érthetőek voltak. Ekkorra már elsősorban csak magának és egy jövőbeli ideális közönségnek komponált. Állítólag egy kritikusnak ezt mondta: “Ezek nem önnek készülnek, hanem egy későbbi kor számára”.

Beethoven hatalmas életműve kilenc szimfóniát, harminckét zongoraszonátát, öt zongoraversenyt, tíz, zongorára és hegedűre írt szonátát, egy sor vonósnégyest, kórusműveket, egy operát és még sok mást foglal magában. Művei mennyiségénél mégis sokkal fontosabb a minőségük. Fenségesen egyesítik magukban az érzelmek intenzitását és a kivitelezés tökéletességét. Beethoven bebizonyította, hogy a hangszeres zene nem tekinthető többé másodrangú művészetnek, és saját szerzeményei a művészet legmagasabb fokára emelték a zenét.

Beethoven kimagaslóan eredeti zeneszerző volt, és sok általa bevezetett újítás hatása bizonyult tartósnak. Kibővítette a zenekart, megnövelte a szimfónia terjedelmét és szélesítette skáláját. Azzal, hogy megmutatta a zongorában rejlő hatalmas lehetőségeket, hozzájárult ahhoz, hogy első hangszer váljék belőle. Beethoven átmenetet képviselt a klasszicizmus és a romantika között, művei pedig a romantika számos vonására hatottak. Beethoven nagy hatást gyakorolt sok későbbi zeneszerzőre, beleértve olyan különböző stílusok képviselőit, mint Brahms, Wagner, Schubert és Csajkovszkij. Előfutára volt Berlioznak, Gustav Mahlernek, Richard Straussnak és még sokaknak.