Váltás mobil nézetre
Amilcare_Ponchielli1

Amilcare Ponchielli ( 1834-1886) olasz operaszerző a Cremona melletti Paderno Fasolaróban született. Zenei pályája korán kezdődött: kilenc évesen már a milánói konzervatórium ösztöndíjasa volt. Első operáját alig két évvel a konzervatórium elvégzése után komponálta. Operaszerzői hírnevét ez az első mű, a Manzoni  híres regénye alapján komponált Jegyesek (I promessi sposi) alapozta meg. Pályájának korai szakaszát mindazonáltal nem a siker jellemezte. Bár versenyben elnyerte a milánói konzervatórium professzori állását, ebből a stallumból kifúrták. Kis városokban vállalt tehetségéhez nem méltó állásokat. Mellékesen számos operát is írt, ezek azonban elsőre nem arattak sikert.

Bármennyi csalódást jelentettek is ezek az évek, fúvószenekarok karmestereként (capobanda) Ponchielli rengeteg tapasztalatot szerzett Piacenzában és Cremonában, ahol kétszáznál is több művet írt és hangszerelt fúvósegyüttesre. Nagy sikert aratott a híres Velencei karnevál első fúvós-feldolgozásával, valamint azokkal az ünnepi és gyászindulókkal, indulókkal, amelyeket az olasz egyesítés után komponált. Pályája fordulópontját a Jegyesek revideált változatának 1872-es bemutatója jelentette. Ezt követően szerződést kötött vele a Ricordi zeneműkiadó is és bekerült a milánói konzervatórium és a Scala világába. Ezt további sikerek követték, operái és balettjei milánói bemutatójuk után rendre elkerültek Európa nagy zenei központjaiba. Legismertebb operája, a Gioconda, amelynek librettóját a zeneszerzőként és szövegkönyvíróként egyaránt jelentős Arrigo Boito írta. (Boito ugyanabból a Victor Hugo műből készítette librettóját, amelyet előzőleg már Saverio Mercadante és Carlos Gomes is megzenésített.)

A Gioconda után további operák következtek, amelyek kitűnő zenei megoldásaik ellenére éppúgy nem maradtak meg az operaházak repertoárján, mint a korábbiak. Ponchielli végül ezzel az egy darabbal, a Giocondával írta be nevét a zenetörténetbe. Kortársai körében mindazonáltal elismert mesternek számított, hatott a következő nemzedék tagjaira, Puccinira, Mascagnira és Giordanóra – Puccinit és Mascagnit tanította is a milánói konzervatóriumban, amelynek 1881-től, 1886-ban bekövetkezett haláláig professzora volt.